Alkatrészmaffia uralja az orosz hadiipart
Az amerikai hadseregben meghalt egy pilóta, amikor vészhelyzetben katapultálnia kellett volna, ám egy technikai meghibásodás miatt nem tudott. David Schmitz 2020-ban zuhant le F–16-osával, és nem élte túl a szerencsétlenséget. A vizsgálat során kiderült, hogy a pilótaülést baj esetén katapultáló, minirakétákkal és szenzorokkal működő szerkezetben hibák léptek fel. Tucatnyi, elektronikusan szabályozott, gyors egymásutánban századmásodperc-különbséggel tervezett műveletet kellett volna végrehajtania a berendezésnek. Egyes források nem zárták ki, hogy hamisított, nem a gyári előírásoknak megfelelő csipek okozhatták a végzetes hibát.
A kínai–amerikai viszony drámai romlása tovább fokozta Pentagonban a gyanakvást minden olyan alkatrész, eszköz iránt, amihez Kínának köze lehetett. Így az idén szeptemberben a Pentagon felfüggesztette az új F–35-ösök átvételét a Lockheed Martin gyártól, mert
felmerült a gyanú, hogy kínai eredetű anyagokat használtak a gépbe beépített mágnesek gyártásakor.
A mai globális kereskedelmi viszonyok közepette, a politikai-katonai feszültségek erősödésével, a katonai és polgári szektor fokozatos egymásba növésével fellépő ilyesfajta gondok egyre aggasztóbbak – és nemcsak az USA-ban.
Oroszországban, ahogy a 2014-es események, a Krím Ukrajnától erővel való elcsatolása kiélezte a nemzetközi helyzetet, és elindult a szankcióhullám, kénytelenek voltak felülvizsgálni a korábbi, szigorúan csak a „törvényes” orosz forrásból származó alkatrészek beépítésének monopóliumát.
Engedélyezték az önálló alkatrészbeszerzést és nem kukacoskodtak az eredettel.
A Szpecremont, az orosz fegyveres erőknél a javítást-szervizelést végző Oboronszervisz nevű konszern egyik cége már 2014-ben jogot kapott a nem hivatalos gyártóktól beszerzett alkatrészek beépítésére. 2012-ben Szergej Sojgu, a jelenlegi védelmi miniszter hivatalba lépésekor az erőszakszervezetekhez közel álló médiát ráengedték a hadseregre, hogy feketítse be az előző védelmi miniszter, Szergyukov idején elérteket, és ez bepillantást engedett a működési mechanizmusokba. Médiajelentésekből kiderült, hogy
a leszerelt vagy még aktív generálisok valóságos maffiát szerveztek az Anatolij Szergyukov-féle hadseregátszervezésből profitálva.
Akkor a seregkarcsúsítás, -modernizálás jegyében működőképes harckocsik, páncélozott eszközök, önjáró lövegek ezreit selejtezték le, vagy adták át használatra a Moszkva által vezetett Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezete (ODKB) valamelyik tagországának. A leszerelt haditechnika nagy részét azonban megsemmisítésre ítélték. Ezzel jött el a pótalkatrész-maffia aranykora. Kiszerelték a hasznosítható részeket a leselejtezett harcjárművekből és megpucolva eladták azokat hatalmas haszonnal a Szpecremont anyagbeszerzőinek.
További gondot jelent, hogy az orosz haderőnél 2014-ben, a Moszkva és a Nyugat közötti feszültségemelkedés időszakában
a haditechnikai eszközök kétharmadához már nem gyártottak pótalkatrészt, mert elöregedtek.
Ilyenek voltak a T–72-es, T–80-as harckocsik korábbi verziói, a BMD–1-esek, BMP–1-esek, a Magyarországon is ismert BTR–60-asok és a mai Ukrajna területén a szovjet érában gyártott páncélozott MT–LB vontatók.
Csúszópénzek és lopások
Drámai kritikáját adta négy éve az oroszországi hadiipari félvezető (csip)-gyártásnak a Putyin-rendszerrel nacionalista platformon „balról” szemben álló Russzkoje Agensztvo Novosztyej portál szerzője, Viktor Alksznisz. „Az orosz haditechnika NATO-országokban és Kínában gyártott csipeken alapul. Oroszországban nincs korszerű mikroelektronikai alkatrészgyártás. Ma az állam nagy pénzeket tesz bele az elektronikába, de a csúszópénzek, a lopások és a százalékleszedések nem teszik lehetővé a termelés újjászületését” – írta 2018 augusztusában, aki szerint sztálinista módszerek kellenek az ágazat rendbe rakásához.
Alksznisz egyik, 2021-ben Szíriában, egy modern Su–34-es többcélú vadászbombázó vezetőfülkéjében készült fotója szerint
a műszerfalon szigszalaggal rögzítve egy Garmin amerikai–svájci, GPS-alapú műszereket gyártó cég polgári célú készüléke látható.
Erre hivatkozva közölte az idén Ben Wallace brit védelmi miniszter, hogy Ukrajnában az orosz pilóták nem biztonságos műszerek alapján tájékozódnak. A hamisított és/vagy nem rendeltetésszerűen használt, vagy lopott alkatrészek problémája tovább görög – nemcsak az oroszországi hadseregben –, és egyelőre nem látni a megoldást. Sőt, az ukrán háború következtében ugrásszerűen felszökött pótalkatrész-, csipigények, a globális gazdasági válságjelek, az energiahelyzet csak súlyosbítják ezt a gondot.
Részvénypiac: itt a 14 millió daytrader országa, ész nélkül tőzsdéznek a lakáshitelekből – életveszélyes a helyzet, hatalmas bukás lehet a vége
