Nem értem, hogy Christine Lagarde, az Európai Központi Bank elnök asszonya miért szánt egy ilyen karácsonyi ajándékot Olaszországnak – tweetelte csütörtökön Guido Crosetto olasz védelmi miniszter, egy olyan grafikont bemutatva, amely az olasz és a német államkötvények közötti hozamkülönbség növekedését mutatja.

Fotó: AFP

Crosetto, aki Giorgia Meloni miniszterelnök pártjának, az Olaszország Fivéreinek egyik alapítója, szarkasztikus megjegyzésével arra reagált, hogy az EKB csütörtökön bejelentett szigorításai nehéz helyzetbe hozhatják Olaszországot.

Mind az 50 bázispontos kamatemelés, amelynek következtében 2 százalékra nő az euróövezeti alapkamat, mind a gazdaságélénkítő program kapcsán felhalmozott kötvényállomány csökkentése ugyanis a leginkább a magas államadósságot felhalmozott Olaszországot sújtja. Márciustól a lejáratok révén havi 15 milliárd euróval csökkentik az EKB eurózónás államkötvény-állományát egészen a második negyedév végéig.

Ráadásul Lagarde a bejelentést követően arról beszélt, hogy a kamatokat jövőre is jelentősen és egyenletes ütemben emelik.

Szó sincs fordulatról az EKB monetáris politikájában

 – hangsúlyozta Lagarde.

A kilátásba helyezett további szigorítások hírére megugrottak az eurózóna-tagországok, köztük főleg Olaszország államkötvényhozamai, azaz a kötvények kurzusa durván csökkent.

A tízéves olasz papír hozama a 3,9 százalékos szintekről 4,1 fölé ugrott, míg a német irányadó tízéves hozam 1,9-ről 2 százalék fölé szaladt.

Az eltérő ütemű hozamemelkedés nyomán a BTP–Bund (olasz–német) hozamkülönbség meredeken, az előző napi 191 bázispontról 206-ra emelkedett.

„Mindenkinek, aki nem értette meg a felületesen és rideg távolságtartással meghozott és kommunikált döntések hatását”

– írta Crosetto egy második Twitter-bejegyzésben egy olyan grafikon mellett, amely az olasz államkötvények árfolyamának zuhanását mutatja be.