Legalább 8,35 milliárd euró értékben hagyott jóvá fegyverexportot idén eddig a berlini kormány, ami a második legmagasabb érték a Német Szövetségi Köztársaság történetében – derül ki a dpa német hírügynökség birtokába került dokumentumból, amelyet a gazdasági minisztérium állított össze a Baloldali Pártot (Die Linke) képviselő Sevim Dagdelen kérésére.
Csak tavaly volt magasabb a fegyverkivitel értéke, amikor 9,35 milliárd eurós új rekordot állított fel Németország.
Az összefoglaló azonban még nem az idei végeredményről készült, hiszen csupán a december 22-ig engedélyezett fegyver- és hadifelszerelés-kivitel adatait összesítették. Az egész évre vonatkozó adatokat január elején teszik közzé.
Az SPD és a Zöldek nyomására a jelenlegi német kormány eredetileg a fegyverexport csökkentését és ebből a célból egy új törvény elfogadását is tervezte. Aztán az ukrajnai háborúval jött a fordulat a fegyverkezési politikában.
A háborús övezetekbe irányuló fegyverszállítások önként vállalt tilalmát Olaf Scholz kancellár február 27-én elhangzott – sokak által történelmi fordulatnak tartott – beszédében mondta fel, szakítva ezzel az évtizedek óta érvényben lévő berlini elvekkel.
Azóta 2,24 milliárd euró értékben hagytak jóvá fegyverszállításokat Ukrajna számára, köztük számos nehézfegyvert, például 30 Gepard légvédelmi harckocsit, 14 nehéz tüzérségi löveget (Panzerhaubitz 2000), öt rakétavetőt vagy az Iris-T légvédelmi rendszert.
A kiviteli engedélyek rekordközeli értéke azonban nemcsak Ukrajna megsegítésével magyarázható.
Az ukrán szállítások nélkül is több mint hatmilliárd euró értékű exportot engedélyeztek, ami Angela Merkel 16 éves kormányzása alatt mindössze ötször fordult elő.
A háborúban közvetlenül bevethető fegyverek aránya a teljes hadifelszerelés-exporton belül 47,5 százalékra (3,96 milliárd euró) rúg, azaz magasabb, mint az elmúlt évtizedben bármikor. 2021-ben ez az arány 45,1 százalék volt.
A legfontosabb célországok rangsorában Ukrajna mögött négy NATO-tagállam következik:
Hollandia (1,83 milliárd euró), az Egyesült Államok (863,7 millió), Nagy-Britannia (453) és Magyarország (249,2).
Az első tíz ország között három olyan ország is szerepel, amely nem tagja az EU-nak és a NATO-nak sem: Ausztrália (196,1 millió euró), Szingapúr (175,1) és Dél-Korea (166,5).
Az EU-n és a NATO-n kívüli országokba irányuló aránya a teljes értéken belül 63,6 százalékról 38,7 százalékra csökkent az előző évhez képest. A 2021. évi magas arány elsősorban Egyiptomnak volt köszönhető, amelynek még az utolsó Merkel-kormány hozzájárulásával 4,34 milliárd euró értékben szállítottak hadihajókat, légvédelmi rendszereket és egyéb védelmi felszereléseket.
Kora délutánig a német fegyverexportőrök közül a hazánkban is serényen beruházó
Rheinmetall részvényei 3,31 százalékkal, 193,45 euróra drágultak Frankfurtban, míg a rivális Hensoldté 0,9 százalékkal, 22,55 euróra erősödtek.
