„Én is haragszom” – mondta Gerhard Karner osztrák belügyminiszter a Der Standardnak adott interjújában arra válaszolva, hogy a románok nagyon haragosak, miután megakadályozták a schengeni övezetbe való bejutásukat. Az osztrák tisztviselő azt állította, hogy a jogi dokumentumok gyakorlatilag egyik napról a másikra kerültek az asztalra, anélkül, hogy felkészítették volna a lakosságot arra, hogy ez mit fog jelenteni.

Amint arról a Világgazdaság is beszámolt, január 1-jétől új tagja lesz a schengeni övezetnek, Horvátország – ezt egyöntetű szavazással döntötték el csütörtöki ülésükön az igazság- és belügyminiszterei. Nem sikerült azonban keresztülvinni, hogy a határvédelemmel rendelkező schengeni övezet tagjává váljon Bulgária, és Románia is.
A döntés vehemens, helyenként elrugaszkodott reakciókat váltott ki Romániában. A bukaresti közméltóságok csalódottságuknak adtak hangot Bécs ellenkezése kapcsán, amely szerintük teljesen megalapozatlan. A bukaresti turisztikai miniszter például eltanácsolja a romániai turistákat az ausztriai sízéstől, sokan megszüntetik az osztrák bankoknál fenntartott számlájukat, szóba került egy 200 millió eurós havi követelés is.
Gerhard Karner az interjúban leszögezte:
Bulgária és Románia felvétele ellen szavaztam, mert Schengen jelenleg nem működik. Különben nem lenne 75 ezer regisztrálatlan migránsunk Ausztriában. Azt javasoltam, hogy halasszák el a csatlakozást, és például szeptemberben ismét szavazzanak.
Mint mondta, a halasztás nem történt meg, a dokumentumok egyik napról a másikra kerültek az asztalára, márpedig így nem lehetett felelős döntést hozni. Arra a felvetésre, hogy Románia dühös Ausztria hozzáállása miatt, az osztrák belügyminiszter azt válaszolta:
Én is mérges vagyok. Mégpedig az egész eljárás miatt, mert a jogi dokumentumok gyakorlatilag egyik napról a másikra kerültek az asztalra. Több mint egy évtizede vitatják, hogy Schengen területét meg kell hosszabbítani. És most hirtelen jön ez a felvetés, anélkül, hogy megfelelő felkészítés történt volna.
Arra a kérdésre, hogy egyedül maradt Románia és Bulgária blokkolására irányuló törekvésében (ami nem teljesen igaz, mert Hollandia meg a bolgárokat zárta volna ki, de a kettőről egyben szavaztak, vagyis a hollandok is vétóztak – a szerk.), az osztrák miniszter azt állította, hogy például a Cseh Köztársaságnak érdeke lenne támogatni a két állam felvételét a schengeni térségbe, mert ő tölti be a tanács soros elnöki posztját. Az EU Tanácsa pedig „eredményeket akar elérni” ebben a mandátumában. Ugyanakkor, mint mondta, ő létfontosságúnak tartja, hogy az illegális migráció és a menedékjoggal való visszaélések visszaszorítását célzó hatékony intézkedéseket már most végrehajtsák az érintett államokban.