Peru a világ második legnagyobb réztermelője, és éveken keresztül Latin-Amerika egyik leggyorsabban növekvő gazdasága volt, azonban az ország stabilitását politikai botrányok sorozata ásta alá. Ezek közül a legutóbbi szocialista elnök, Pedro Castillo szerdai puccskísérlete és megbuktatása volt.
Fotó: Ernesto Benavides / AFP
Kevesebb mint másfél éves kormányzása alatt a perui elnököt háromszor próbálták meg eltávolítani a hatalomból felelősségrevonási pereken keresztül. A szélsőbaloldali politikus választási győzelme is csak egy hajszálon múlott, miközben a kongresszusi többség az ellenzék oldalán állt, és Castillo már hónapokkal ezelőtt elveszítette a lakosság támogatását.
A jogállamiság és a demokrácia helyreállítása érdekében szükségkormány létrehozásáról döntöttünk. Mától kezdve rendeletekkel fogunk kormányozni az új kongresszus megalakulásáig, amely kilenc hónapon belül új alkotmányt fog kidolgozni
– mondta Castillo egy szerdai beszédében, amelyben kijárási tilalmat, az igazságszolgáltatás átszervezését és a lakosság birtokában lévő lőfegyverek elkobzását is bejelentette, pár órával azelőtt, hogy a kongresszus eltávolította a hivatalából.
Az alkotmánybíróság tagjai a lépést puccsként értelmezték, a hadsereg és a rendvédelmi szervezetek megvonták támogatásukat Castillótól, és számos saját szövetségese is elfordult tőle. A 130 tagú kongresszus rendkívüli ülésen elutasította az elnöki rendeletet, majd ugyanazzal a lendülettel és 110 igennel megszavazta az államfő azonnali eltávolítását a hatalomból.
Ezt követően pedig a rendőrség őrizetbe vette Castillót.
A helyére volt alelnökét, Dina Boluartét iktatták be, aki ezzel az ország elő női elnöke lett. Első beszédében az új államfő politikai fegyverszünetet hirdetett, és nemzeti egységre szólította fel az országot, valamint megfogadta, hogy egy minden érdekcsoportot képviselő miniszteri kabinetet fog létrehozni.
Fotó: AFP
A sűrű szerdai nap politikai káoszát a piacok is követték, a kezdeti eladási hullám és a pánik után a perui sol és a tőzsdék is erősebben zártak a nap végén.
A perui válságra a nemzetközi politika és az ország latin-amerikai szomszédai változatosan reagáltak. A legtöbben elítélték a a volt elnök puccskísérletét és a demokratikus jogrend felrúgását, Boluarte kinevezését pedig örömmel fogadták. Sok vezető azonban nyíltan kijelentette, hogy a történtek hátterében az oligarchák vagy az Egyesült Államok állnak, és a baloldali szakszervezetek elleni összeesküvést sejtettek. Mexikó elítélte ugyan a történteket, viszont politikai menedékjogot adna a volt államfőnek.
A perui politikában Castillo esete nem egyedi, az elmúlt három évtizedben alig volt elnök, aki ne bukott volna bele valamilyen korrupciós ügybe. Ha pedig a puccskísérlet miatt elítélik Castillót, akkor csatlakozhat Alberto Fujimori volt elnökhöz (1990–2000), aki 25 éves börtönbüntetését tölti az emberi jogok megsértése miatt.
