Heves vitát váltott ki Romániában a kormány rendelkezése, amely lehetővé teszi a villamosenergia-hálózatra csatlakozott termelő-fogyasztók megadóztatását. A balliberális Ciuca-kabinetet először ellenzéki oldalról érte bírálat a november végén elfogadott sürgősségi rendelete miatt, amelynek alapján napenergiára kivetett adót fizethetnek azok a természetes személyek és cégek, akik/amelyek 30 kilowattnál több áramot állítanak elő, vagy állami támogatást kaptak napelemek telepítésére. Az intézkedés a kis- és középvállalkozásokra, valamint a napelemekbe beruházó farmokra is vonatkozna.
Az ellenzéki Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) szerint ezzel az intézkedéssel a román kormány csapást akar mérni a független energiatermelésre, hogy védje a nagy állami vállalatok piacát, holott
a vonatkozó európai irányelv határozottan ellenzi az önfogyasztás érdekében történő termelés megadóztatását, sőt rendelkezik a termelő-fogyasztók adómentességéről.
(Romániában is az angol producer [termelő] és consumer [fogyasztó] szavak kombinációjából alkotott prosumernek nevezik az energiaszükségletük egy részét maguk előállító aktív fogyasztókat). Az USR közölte, az Európai Bizottsághoz fordul, ha a kormány nem módosítja „a napenergiára kivetett adót bevezető” sürgősségi rendeletet.
A bukaresti energiaügyi minisztérium azzal védekezik, hogy kötelezettségszegési eljárás indulhatott volna Románia ellen, ha nem fogadják el az uniós megújulóenergia-irányelvet a romániai jogrendbe átültető rendeletet.
A szaktárca szerint az uniós direktíva a villamosenergia-hálózatra csatlakozott prosumerek megadóztatását is lehetővé teszi bizonyos feltételek mellett, egyebek között akkor, ha a megújuló energiaforrásokból származó saját termelésű villamos energiát 30 kilowattóránál nagyobb teljesítményű berendezésekkel állítják elő.
A tárca leszögezte: az uniós helyreállítási alap révén, illetve a költségvetésből és az EU modernizációs alapjából származó forrásokból is támogatja a romániai termelő-fogyasztók számának növekedését, és az uniós megújulóenergia-irányelvről szóló sürgősségi rendelet is ezeknek a beruházásoknak az ösztönzését szolgálja.
A rendeletet ugyanakkor kormányoldalról is kritika illette, a román szociáldemokraták (PSD) ugyancsak bírálták a liberális irányítású energiaügyi minisztériumot. Szerintük az uniós irányelv nem kötelezi a tagállami kormányokat a prosumerek által termelt energia megadóztatására, az új előírás viszont fékezi a megújuló energiaforrások fejlesztését. Emlékeztetett arra is, hogy
2027-ben le kell állítani a cernavodai atomerőmű 1-es reaktorát Romániában, és nem lesz mivel pótolni a létesítmény által megtermelt árammennyiséget.
A koalíciós nézeteltérést kiváltó ügy tisztázása végett Virgil Popescu energiaügyi miniszter kénytelen volt a nyilvánosság elé állni, és álhírnek nevezte, hogy az áramtermelő-fogyasztók adót fognak fizetni a napenergia után. A liberális tárcavezető szerint az össztűz alá került sürgősségi rendelet valójában egy olyan uniós irányelv átültetése a romániai jogrendbe, amely 2026-tól lehetővé teszi egy ilyen adó esetleges bevezetését.
Semmiféle adót nem vezetünk be, a prosumerek abszolút semmiféle adót nem fognak fizetni az elhasznált és a megtermelt energia után. A Ciuca-kormány támogatja a termelő-fogyasztókat
– jelentette ki Popescu, hozzátéve, az uniós direktíva 2026-tól bizonyos körülmények között valóban lehetővé teszi egy ilyen közteher bevezetését, ám szerinte az energiaügyi minisztérium soha nem támogatna egy ilyen kezdeményezést. A tárcavezető egyébként arra panaszkodik, hogy a botrány kirobbanása óta halálos fenyegetéseket is kap.
Bár a román kormány régóta ígéri, hogy működőképessé teszi napelemprogramját, az illetékes intézmények inkompetenciája miatt a Zöld ház programnak elkeresztelt, áramfejlesztő napelemek felszerelésére legtöbb 20 ezer lejes (1 lej 83 forint) állami támogatást nyújtó kezdeményezést a mai napig nem tudták gyakorlatba ültetni. A kolozsvári Krónika című napilap korábbi cikke szerint már az előző, 2019-es kiírást is hajmeresztő gondok jellemezték, a végül mintegy 12 ezer nyertes pályázó közül körülbelül ezer igénylőnek ma sincs napelemrendszere a háza tetején, illetve
sokan még mindig ingyen táplálják az országos hálózatba a megtermelt energiafelesleget, mert az illetékes hatóságok, szolgáltatók képtelenek voltak kiadni a szükséges engedélyeket.
Műszaki problémák miatt tavaly decemberben felfüggesztették az igénylők dokumentumainak feltöltését a fotovoltaikus Zöld ház program keretében létrehozott platformra, a 45 ezer pályázatot azóta sem dolgozták fel. Fülöp Lóránd Árpád, a programért felelős környezetvédelmi alap korábbi vezetője a botrány hatására januárban távozott tisztségéből, az intézmény új vezetőjének együttműködése Tánczos Barna környezetvédelmi miniszterrel egyáltalán nem zökkenőmentes.
A bürokratikus akadályok és az állami támogatás hiánya ellenére az energetikai szabályozó hatóság mintegy 24 ezer termelő-fogyasztót tartott nyilván idén augusztusban Romániában (a legtöbbet a Bukarestet magába foglaló Ilfov, továbbá az erdélyi Temes, Arad és Hargita megyében), számuk pedig az év végéig várhatóan eléri a 30 ezret. Mindez exponenciális növekedés ahhoz képest, hogy 2019-ben még alig 300 prosumert regisztráltak az országban. Az eddig beépített rendszerek teljesítménye meghaladja a 213 ezer kilowattot.
A Mol nem engedi el a MÁV kezét – a nyári szezon ismét hatalmas forgalmat hozhat
