Uniós tagságot kér a szerb útblokádok mögül Koszovó

Ötödik napja tart a koszovói szerbek útblokádja, és a helyzet a Szerbia által hivatalosan továbbra is sajátnak tekintett szakadár tartományban pattanásig feszült. A szerb narratíva szerint most – a rendszámtáblák körüli hercehurcát követően – azért alakult ki feszültség, mert a koszovói (albán) különleges alakulatok tagjai őrizetbe vettek egy egykori koszovói szerb rendőrt. Dejan Pantic a rendszámtáblák körüli vita során kilépett a koszovói intézményrendszerből, de állítólag egy korábban elkövetett fegyveres incidens miatt tartóztatták le. A szerbek szerint ártatlan, idős, beteg emberről van szó, az albánok csupán így szeretnék megfélemlíteni a még ott élő szerbeket.

nem tudni, milyen valóságalapja lehet a szenzációkeltő szándékkal tálalt információknak. Valódi, gyors megoldásuk a gondoknak körvonalazódni sem látszik, hiszen az ott élő albánok Koszovót független államnak, Szerbia pedig saját részének tekinti, és ettől az állásponttól egyik fél sem tágít. 
A koszovói rendőrség tájékoztatása szerint Panticot „súlyos gyilkossági kísérlet” bűntettének elkövetésével gyanúsítják, és 30 napos vizsgálati fogságot rendeltek el. Más pristinai információk szerint azzal gyanúsítják, hogy néhány nappal korábban rátámadt a helyi választási bizottság tagjaira, majd a kiérkező rendőrökre is. 

a szerb vezetés pedig kilátásba helyezte, kérelmezni fogja, hogy a szerb rendőrök visszatérjenek Koszovó területére rendet rakni. A szerbek és a szerbiai vezető politikusok is arra hivatkoznak, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsának 1244-es határozata értelmében erre joga van, joga lenne Szerbiának. 
Miközben elemzők szerint kívülről szítják, mert nagyhatalmi érdekeket is szolgálhat a feszültségkeltés, diplomaták csillapítanák a kedélyeket. Az Európai Unió Belgrád és Pristina közötti párbeszédért felelős különmegbízottja, Miroslav Lajcák és az Egyesült Államok külügyminiszter-helyettese, Gabriel Escobar a feszültség csökkentését szeretné elérni, ennek elősegítésére Belgrádba látogatnak. Escobar azonban kedden kijelentette, hogy az 

Koszovó északi részén a fő útvonalak továbbra is le vannak zárva, a brnjaki és a jarinjei átkelőn még gyalog sem lehet átmenni. A NATO koszovói missziója (KFOR) pedig bejelentette, hogy figyelemmel kíséri az észak-koszovói eseményeket, szoros kapcsolatban áll Belgrád és Pristina képviselőivel.

Aláírták az európai uniós csatlakozási kérelmet

Aláírta Koszovó uniós csatlakozási kérelmét szerdán Pristinában a koszovói kormányfő, az államfő és a házelnök. Albin Kurti, Vjosa Osmani és Glauk Konjufca ünnepi ceremónia keretében látta el kézjegyével a dokumentumot, amelyet Brüsszelnek és a soros uniós elnök Csehországnak is továbbítanak.

és közölte, Koszovó a béke és az emberi jogok iránti tisztelet, a politikai sokszínűség tisztelőjeként és Európa legfiatalabb országaként megérdemli, hogy az Európai Unió tagja legyen. „Koszovó számára nincs alternatíva” – tette hozzá, majd úgy folytatta, a függetlenség elnyerésének 15. évfordulójához közeledve ezt a lépést mindazokért meg kell tenni, akik az ország önállóságáért küzdöttek.
Koszovó 2008-ban vált függetlenné Szerbiától, de Belgrád ezt azóta sem ismeri el, és továbbra is saját, déli tartományának tekinti a többségében albánok lakta területet. Az Európai Unió 27 tagországa közül öt – Románia, Szlovákia, Görögország, Ciprus és Spanyolország – szintén nem ismeri el Koszovó függetlenségét, ezért az ország európai integrációja a pristinai politikusok elvárásainál lassabban halad.