A több hétig tartó tüntetéssorozat után enyhíteni kezdtek a korlátozásokon, és a vírus is kezd eltűnni. A korábbi adatok azonban nem erre utaltak – írja a Financial Times.
A csütörtöki hivatalos statisztikák szerint Kínában nem történt új haláleset, és csak 16 797 koronavírusos megbetegedést regisztráltak, ami jelentős csökkenést az egy nappal korábban bejelentett 21 439 esethez képest, és kevesebb mint a fele a múlt hónapban jelentett legmagasabb számoknak.
Ez akár csoda is lehetne, ha nem menne szembe a korábbi statisztikákkal, előrejelzésekkel és a Kínai Kommunista Párt eddigi lépéseivel.
Hetekkel korábban a megbetegedések száma rekordot döntött, meghaladva 40 ezret, ráadásul az ország minden régiójában megjelent az Omikron-variáns. A kormány zéró-Covid-stratégiája új szintre lépett, amelyre a lakosság tüntetésekkel és sztrájkkal válaszolt.
Mielőtt a társadalmi nyomás az arcukba robbant volna, a korlátozásokon elkezdtek enyhíteni, a vírust lezárt ügyként kezelik és még az átnevezése is napirendre került, hogy csökkentsenek az aggodalmakon. A pártpolitika pár nap alatt teljes pálfordulást hajtott végre, miközben az adatok és saját stratégiájuk alapján nem ez volt a megfelelő lépés.
Hszi Csin-ping zéró-Covid-politikáját a kínai emberek megelégelték, a kormány kénytelen volt véget vetni az erőszakos stratégiának. Azonban egy autoriter rendszerben a vezető nem mutathat gyengeséget, és nem vallhatja be, hogy:
- a saját géniuszának tulajdonított járványellenes akció elbukott;
- a közemberek kiálltak magukért és az állam akarata ellen;
- a vírus, amelyet Kínán kívül gyakorlatilag mindenhol leküzdöttek, rekordszinten tombol, és a kormány tehetetlen ellene.
A párt nem mondhatta azt, hogy engedett a lakosság nyomásának, így a korlátozások feloldását úgy mutatják be, mintha ez lett volna a terv a kezdetektől fogva. Viszont ha ez így van, akkor a járványnak is véget kellett érnie, nem? – teszi fel a költői kérdést a lap.
Sajnos ez nem az első eset, hogy Kínában hirtelen „eltűnt” a koronavírus.
A közel három évvel ezelőtti wuhani járvány kitörésekor pár hét után a hivatalos adatok elkezdtek zuhanni, mintha újra minden rendben lenne. Valójában viszont az történt, hogy a helyi tisztviselők nem jelentették a megbetegedéseket és haláleseteket számát, a járványügyi tájékoztatást pedig elnyomták, ezzel ellehetetlenítve a tisztánlátást.
Az elemzők most azt sejtik, hogy ugyanaz történik, mint a világjárvány elején, és egy rekordméretű fertőzési hullám idején ennek komoly következményei lehetnek.
A meredek halálozási arányok lapján a téli hónapokban akár 1 millió áldozata is lehet a koronavírusnak.
Az újranyitást nagy dobra verő, befektetőket invitáló és Amerikával kereskedelmi háborúra készülő Kína számára ez társadalmi és gazdasági katasztrófát jelenthet, és a nemzetközi bizalmatlanság is tovább nőhet a keleti nagyhatalommal szemben.
