A bostoni egyetem, az MIT laboratóriumaiból indult útjára a 140 éves akkumulátortechnológiát hasznosító Form Energy, amely a hagyományos, lítiumionos technológiánál tízszer olcsóbb, vas-levegő alapú termékeinek gyártását már 2024-ben megkezdheti a jelenleg építés alatt álló, nyugat-virginiai üzemében.
A lítiumionos akkumulátorok napjaink legnépszerűbb energiatárolási módszerét jelentik, de ez nem jelenti azt, hogy tökéletesek lennének. Ráadásul a lítium elérhetősége is szűk keresztmetszetet jelent. Egyáltalán nem meglepő tehát, hogy több kutatás folyik újabb technológiák kifejlesztésére. Ezek egyike a fém-levegő akkumulátor, amiből az elsőt már 1878-ban megalkották, és amik közül a cink-levegő a hallókészülékek alapját adja.
A legfőbb probléma az volt energiatárolás ezen módjával az, hogy ezek nem igazán újratölthetők a korrózió miatt. Kutatók egy csoportja azonban talált megoldást a folyamat visszafordítására, így megkezdődött a tölthető vas-levegő akkumulátorok fejlesztése.
A vasra annak olcsósága és bősége miatt esett a választás, és ez jelentősen olcsóbb eszközökhöz vezetett.
A kutatók által fordított rozsdásodásnak nevezett folyamat segítségével készült eszközök ára kilowattóránként 20 dollárba kerül, szemben a hasonló kapacitást 200 dollárért megvalósító lítiumalapú készülékekkel.
Mindez nem jelenti azt, hogy a fejlesztés ne hagyna teret a lítiumion-akkumulátoroknak, hiszen a vas nehezebb a lítiumnál, ami miatt az elektromos járművek számára a vas-levegő akkuk nem ideálisak. Egy másik probléma pedig az, hogy ezek az eszközök lassan adják le és veszik fel az energiát, így a gyorstöltést is el lehet felejteni. Mivel az energiát képesek sokáig megőrizni, az elektromos hálózat megerősítésére és a megújuló források átmenetiségének kiegyenlítésére kiválók, még ha önmagukban nem is feltétlenül elegendők.
A keresleti csúcsok idején a lassúságuk ugyanis gondot okozhat, így a hálózaton is szükség lehet lítiumalapú akkumulátorokra, ám azokból jóval kevesebb kellhet.
A technológiát kifejlesztő kutatók a Form Energy megalapításával igyekeznek eredményeiket piacra dobni, és ebben úgy tűnik, sikeresek is, hiszen a tömeges termelés 2024-ben kezdődhet, miután olyan befektetőket találtak, mint Bill Gateshez köthető Breakthrough Energy Ventures vagy az acélipari óriás, az ArcelorMittal – írja az Auto Evolution.
A nyugat-virginiai Weirton városában 760 millió dolláros beruházás eredményeként épülő üzem az államtól is kap mintegy 290 milliós támogatást, ám a helyszín abból a szempontból is ideális, hogy egykori acéltermelő városként a vas elérhetősége is biztosított. A projekt mintegy 750 munkahelyet hozhat létre és jelentős szerepet játszhat a statikus energiatárolás terén.
