A mexikói, az amerikai és a kanadai elnök a héten Mexikóban találkozik az Egyesült Államok–Mexikó–Kanada Megállapodás (USMCA) keretében felmerült kérdések megvitatására. Ilyen magas szintű eszmecsere legutóbb 2021-ben volt. Az USMCA az Észak-amerikai Szabadkereskedelmi Megállapodás (NAFTA) utódja, amely már nem korlátozódik a szabadkereskedelemre, annál mélyebb gazdasági együttműködést tesz lehetővé.

Zumpango, 2023. január 9.Andrés Manuel López Obrador mexikói elnök (j) a hivatalos látogatásra Mexikóba érkező Joe Biden amerikai elnököt fogadja a zumpangói Felipe Angeles Nemzetközi Repülőtéren 2023. január 8-án.
Joe Biden amerikai elnököt köszönthette először Obrador hétfőn.
Fotó: Sashenka Gutiérrez / MTI / EPA

Andrés Manuel López Obrador mexikói elnök, Joe Biden amerikai elnök és Justin Trudeau kanadai miniszterelnök három napon át tárgyalnak a migrációt és az energiaellátást érintő kérdésekről, a drogkereskedelem visszaszorításáról, valamint a gazdasági együttműködés mélyítéséről.

A csúcstalálkozó várhatóan nagyrészt a migráció és a kábítószer-kereskedelem elleni küzdelemről fog szólni.

Joe Biden környezetében jó hangvételű tárgyalásokra számítanak, miután Mexikó a múlt héten elfogta El Chapo Guzman fiát. Ovidio Guzman kartellfőnöknek, a Köpcös fiának nagy szerepe volt a szintetikus opioid fentanil miatti halálos túladagolások amerikai megugrásához.

Az Egyesült Államok szerint a drogkartellek elleni küzdelem, a fentanil „szabad áramlásának” megállítása fontos célként szerepel a tárgyalásokon. Az ellátási láncokról, az éghajlatváltozásról és a bevándorlásról is tárgyalnának.

Mexikói részről fontos napirendi pont lesz Amerika pénzügyi támogatásának megszerzése egyrészt az észak-mexikói felhasználásához, másrészt az életszínvonal növeléséhez. Mexikó korábban többször sürgette az Egyesült Államokat, hogy bocsásson rendelkezésére forrásokat Közép-Amerika fejlesztéséhez, mivel véleménye szerint ezzel megfékezheti az észak felé tartó migrációt. A Reuters információja szerint téma lehet az is, hogy Mexikó megtiltaná a genetikailag módosított kukorica behozatalát. Bár a közép-amerikai ország már belement abba, hogy 2025-ig elhalasszák a tilalom bevezetését, a kérdéskört végleg nem zárták le.

Észak–dél konfliktus az energetikában

A két észak-amerikai ország szerint Mexikó baloldali vezetésének energiapolitikája hátrányos helyzetbe hozta a vállalataikat, és ezzel megsértette a kereskedelmi egyezményt, továbbá elmérgesítette a beruházások és a munkahelyteremtés területén folytatott együttműködést. Kanadának és az Egyesült Államoknak döntenie kell arról, hogy az USMCA szerinti vitarendezési testülethez fordul-e a mexikói állami tulajdonú energiaszolgáltatók előnyben részesítése ügyében. Trudeau pénteken azt mondta, hogy bízik az energiavita megoldásában, ami szerinte Mexikó érdekében is áll, hiszen ezzel több külföldi befektetést vonzhatna. 

López Obrador visszavett a zöldenergiacélokból és inkább a szén, valamint a kőolaj felhasználása felé fordult (vissza). Biden és Trudeau valószínűleg ennek a folyamatnak a megfordításáról próbálják majd meggyőzni kollégájukat – mondta Earl Anthony Wayne, az Egyesült Államok korábbi mexikói nagykövete a USA Todaynek.
A három ország között vita alakulhat ki az autók és járművek USMCA szerinti kezeléséről is. Mexikó és Kanada szerint az Egyesült Államok a vámkezelésben nem a megállapodásuk szerint jár el. A két ország erre vitarendező testületet hívott össze.

A szövetség akadozását jelzi az is, hogy Obrador júniusban elutasította Biden meghívását az amerikai országok csúcstalálkozójára, mivel az amerikai elnök nem hívta meg Kuba, Venezuela és Nicaragua vezetőit. Az amerikaiak azt sem nézik jó szemmel, hogy Mexikó nem utasítja el Putyin ukrajnai agresszióját. 

A találkozót várhatóan a szokásosnál is szigorúbb biztonsági intézkedések mellett tartják a mexikói, már-már polgárháborús helyzet miatt.