Megugrottak a luxusipari cégek részvényárfolyamai, amint a pekingi kormányzat bejelentette, hogy feloldja az utazási korlátozásokat, így a kínaiak ismét eláraszthatják a világ nagy bevásárlóközpontjait Párizstól Tokióig.
Fotó: SOPA Images
Az érintett cégek és piaci elemzők azonban figyelmeztettek, hogy aligha tér majd vissza a kínai turisták száma a koronavírus-járvány előtti szintre, több okból sem. Egyrészt sok ország szigorított a beutazási feltételeken, legutóbb a héten az uniós tagországok egészségügyi minisztereit tömörítő testület javasolta a járvány újabb hullámát megelőző szabályok összehangolását, és bátorította a tagállamokat, hogy rendeljék el a Kínából érkezők tesztelését. Emellett a légitársaságok sem működnek még teljes kapacitással, és ami az ágazat számára a legfontosabb: a nagy luxusmárkák egyre többet fektetnek be Kínában.
Otthon pedig több szempontból is könnyebb vásárolni, ahogyan ezt egy csak Maóként említett sanghaji asszony elmondta. Mao évekig vásárolgatott a világ különböző részein, de most úgy érzi, hogy jobb kiszolgálásban részesül a hazájában.
Ha elutazom Párizsba, ott nem kérhetem meg az eladókat, hogy tegyenek nekem félre egy táskát, de most és itt megtehetem
– magyarázta a Reuters tudósítójának.
Kína 2020 elején zárta le a határait a pandémia miatt, előtte a kínai vásárlók a luxusholmik 70 százalékát külföldön vették meg. A járvány alatt viszont robbanásszerűen megnőtt a luxuscikkek forgalma az országban, a Bain & Company amerikai tanácsadó cég adatai szerint megduplázódott 2019 és 2021 között, és elérte a 471 milliárd jüant. (Egy jüan 54,3 forint.) Közben a kínai vásárlók részesedése a globális luxuspiacból 25 százalékról 21 százalékra esett.
A dolgok pedig alighanem így is maradnak. „Nem fogunk visszatérni a 70 százalékos szinthez” – állítja Jonathan Yan, a sanghaji Roland Berger tanácsadó cég egyik vezetője. „Biztos vagyok benne, hogy a luxusvásárlások egy része külföldön történik majd, mert természetes, hogy az emberek költekeznek, amikor külföldön vannak, de inkább 50-50 százalékos lesz az arány” – tette hozzá.
Fotó: Getty Images
A luxusipari cégeknek persze mindegy, honnan jön a bevétel. Sokan közülük, például a Louis Vuittont birtokló LVMH és a Coach anyavállalata, a Tapestry is nyitott kiemelt új boltokat Kínában az elmúlt három évben, és rendezett ott nagyszabású divatbemutatókat is. Ezek abban is segítettek, hogy a helyi személyzet közvetlen kapcsolatokat alakítson ki a kínai VIP-vásárlókkal, akik korábban inkább külföldön szerettek költekezni.
A hongkongi Oliver Wyman tanácsadó cég felméréséből kiderült, hogy
a kínai luxusvásárlók 70 százaléka használ eladási asszisztenseket a vásárlás megkönnyítésére,
míg 40 százalékuk hetente legalább egyszer kommunikál az eladókkal. Ráadásul a vásárlók köre is számottevően bővült, mert a 2021-ben luxuscikket beszerző kínaiak fele először vásárolt ilyen terméket.
Érdekes lesz látni, hogy az új luxusfogyasztók hogyan érzékelik majd a különbséget a hazai és a tengerentúli luxusvásárlás között
– mondta a hírügynökségnek Kenneth Chow, az Oliver Wyman egyik vezetője.
Az is kérdés, hogyan alakul majd Hajnan szerepe ezen a téren. Az elmúlt három évben sokan választották az adómentes kínai szigetet célállomásként luxusvásárlásaikhoz. Hajnan részesedése e téren a járvány előtt a hazai piac 6 százalékát tette ki – 2021-ben már a 13 százalékát, 2025-re pedig a luxusmárkák már saját vámmentes boltokat üzemeltethetnek itt.
Yan szerint Hajnannak nem kell aggódnia, mivel a kínaiak 13 százalékának van csak útlevele, így a sziget kedvelt hazai célpont marad. Már csak azért is, mert 2018-ban és 2019-ben is csökkentették a luxuscikkek importvámját, így a korábbi 50-60 százalék helyett ma már csak 10-20 százalékkal drágábbak például a női kézitáskák Kínában, mint külföldön, és a cégek maguk is igyekeznek szűkíteni az árkülönbségeket.
