Nagy nehezen, a tizenötödik fordulóban választották meg a republikánus képviselők új többségi vezetőjüket, aki egyben a képviselőház elnöke is lett. Kevin McCarthy megválasztásával az intézmény ismét működőképes lesz, de mint elemzők rámutatnak, a következő hónapokban a nem túl erős republikánus többségű testület érdemben nem befolyásolhatja az Ukrajnának nyújtott katonai-gazdasági támogatást.
A hatályos, még tavaly elfogadott 45 milliárdos támogatási keretösszeget 2023. szeptember 30-ig, az amerikai pénzügyi év végéig a kormányzat részletekben lehívhatja. Ez idő szerint a keretnek az 55-60 százalékát használták fel, azaz még legalább 20 milliárd dollár áll a Fehér Ház rendelkezésére.
Fotó: Mandel Ngan / AFP
Hogy miként alakul az Ukrajna-támogatás 2023. október 1-jétől, arra vonatkozóan megoszlanak a vélemények. Egy bizonyosnak látszik: az amerikai segélyezés vélhetően csökken. Ennek mértéke viszont nem lesz jelentős, mert sok republikánus politikus (főként a szenátusban) elkötelezett Ukrajna-támogató. Ugyanakkor az amerikai média titkos alkukról cikkez, amelyeket McCarthy köthetett pártja szélsőjobboldalának egyes csoportjaival, hogy azok ne akadályozzák alsóházi elnökségét. Kérdés, hogy mit ajánlott McCarthy cserébe ezen támogatásokért.
Hidegzuhany
Figyelemre méltó az orosz TASZSZ hírügynökség kommentárja, amely szerint a moszkvai keményvonalasokat hideg zuhanyként érheti mindez, hiszen
arra számítottak, hogy a republikánusok képviselőházi győzelme után radikálisan csökkenhet az Ukrajnának nyújtott amerikai támogatás.
McCarthy képviselőházi elnökké választása kapcsán az orosz hírügynökség kiemelte: az amerikai politikus az új képviselőház feladatai között meg sem említette Ukrajnát. Ellentétben Ben Hodges nyugalmazott amerikai tábornokkal, aki szerint 2023 Ukrajna katonai győzelmeinek az éve lesz, Stephen Walt, az amerikai Foreign Policy külpolitikai folyóirat (FP) tárcaírója kettős folyamatot vél felfedezni. Egyfelől óv Ukrajna erejének túl-, és Oroszországé alábecsülésétől.
„Úgy gondolom, alulértékeljük annak a lehetőségét, hogy Ukrajna kudarcot vall, mint ahogy azt is, hogy Putyin elnök egy év múlva még mindig hatalmon lehet, az orosz hadsereg jól teljesíthet, és Ukrajna erői kimerülhetnek”
– írja Walt, aki 2023 legvalószínűbb forgatókönyvének a két, saját pozíciójához rendíthetetlenül ragaszkodó fél egymásnak feszülését, az ily módon kialakuló patthelyzetet tartja.
Moszkvának érdekében áll az elhúzódó háború
Walt sokkal nagyobb gondnak tartja azt, hogy a Nyugat fegyver- és lőszerkészletei erősen kifogyóban vannak. Szerinte ez lehet a fő oka annak, ha az Egyesült Államok visszafogja az ukránok támogatását. Katonai szempontból ez azt jelentheti, hogy a következő – sorsdöntőnek látszó – fél évben az amerikaiak támogatása nem emelkedik tovább. Ennek alapján logikus feltételezés, hogy Moszkvának érdekében áll elhúzni a háborút.
Kijev viszont minden erejével a nyugati támogatások fokozására koncentrál. Az óceán túlpartján jelentős azoknak a tábora, akik szerint itt az ideje egy megsemmisítő erejű ukrán csapásnak, amely Oroszország teljes összeomlását idézheti elő. Ezt az álláspontot támogatja FP-ben írt cikkében Alexander J. Motyl, a Rutgers University ukrán gyökerű professzora, aki figyelmezteti a kijevi vezetést: fel kell készülniük a Putyin-rezsim radikális meggyengülésére, Putyin, eltűnésére, az esetleges szélsőjobbos hatalomátvételi kísérletekre, illetve az oroszországi demokratikus erők akcióira.
