Szépen nőtt az évi egymilliónál többet keresők száma Európa legnagyobb gazdaságában az elmúlt két évtizedben, és a német adóhivatal adataiból, amelyeket a Handelsblatt ismertetett, az is kiderül, hogy hol élnek előszeretettel.
A 2008-as válság méretes esést hozott ebben a tekintetben: egy év alatt 18 598-ról 12 424-re zuhant a német keresőmilliomosok száma. (Ebben a statisztikában férj és feleség egynek számít.) Az ezt követő évek euróövezeti válságát már fütyülve vészelték át a német gazdagok, fokozatosan növekedett a nagykeresők száma, és 2018-ra elérte a 26 256-ot.
Innen nincs újabb kimutatás – hiszen az adóadatok feldolgozása éveket vesz igénybe –, tehát nem tudjuk, milyen hatást gyakorolt a pandémia és az energiaválság, a hírek áramából mindenesetre azt sejthetjük, hogy valószínűleg nem történt visszaesés, sőt.
Az a „friss”, 2018-as adatokból is látszik, hogy voltak változások a milliomosok kedvelt lakóhelyeinek sorrendjében. A számok a Németországot az átlagosnál jobban ismerők számára is tartogathatnak meglepetéseket.
Sokat hallhattunk például az északi-tengeri Sylt szigetéről, amelyet Brigitte Bardot harmadik férje, a playboy Gunter Sachs nyomán már az 1960-as évektől felfedeztek a német gazdagok és celebek. Az adóstatisztikában a sziget mégsem tartozik a milliomosok legfelkapottabb helyei közé. Ennek persze lehet az is az oka, hogy a gazdagoknak hétvégi házaik vannak itt inkább, mint a székhelyük.
Tartományi szinten egy városállam vezet
Ha a tartományokat nézzük, sokan nyilván a hegyekkel, tavakkal tarkított, módos Bajorországot tennék az első helyre: őket meglepetésként érheti, hogy már 2015-ben is az északi Hamburg városállam állt az első helyen, ahol azóta 13-mal még nőtt is a százezer lakosra eső nagykeresők száma, 124-re.
Bajorország azonban valóban előrelépett, a 2015-ös nyolcadik helyről a másodikra, mégpedig hatalmas ugrással: a százezer itt lakóra eső szám 49-cel emelkedett, 87-re. A harmadik Baden-Württemberg, a negyedik Hessen.
Az ötödik Észak-Rajna-Vesztfália már meglepetés lehet: a tizedik helyről ugrottak fel, a mutatószámuk 27-ről szökött fel 66-ra, pedig a legnépesebb német tartományról általában senkinek sem a gazdagság szokott eszébe jutni. A rekreációs lehetőség itt sokkal kevesebb, mint például Bajorországban, a Ruhr-vidék neve pedig inkább a problémák, mint a büszkeségek között szokott felbukkanni.
A legdinamikusabb keletnémet tartomány, Brandenburg – százezer lakosonként 28 keresőmilliomossal – csaknem beérte a tizedik helyen álló nyugatnémet Saar-vidéket.
Ezek a leggazdagabb városok-kerületek
Kevesebb a meglepetés a városok, illetve kerületek szintjén, közülük a most vezetőket már korábban is nagyon jó helyeknek tartották.
Az első háromban két bajor hely szerepel. Hatalmasat ugrott, és harmadik helyett az első helyre került a Münchentől 30 kilométerre délnyugatra, az öt tó vidékének szívében fekvő Starnberg. Ide szó szerint özönlöttek a gazdagok, és a számuk – százezer lakosra esően – 192-ről 418-ra emelkedett
Hasonlóan nagyot ugrott München kerülete is, 112-ről 248-ra, ami a nyolcadik helyről felröpítette, de csak a harmadik helyig. Előtte van a gazdagok közt hagyományosan népszerű – 2015-ben a listát vezető – hesseni Hochtaunuskreis, 229 helyett 299 százezer lakosra eső gazdag lakóval.
