Igen szomorú képet fest Horvátország keleti részéről, azon belül is főleg Vukovár-Szerém megyéről (Vukovarsko-Sremska zupanija) az Eurostatnak a hét közepén nyilvánosságra hozott legújabb felmérése, amelyben az unió egyes részeinek lakosságváltozását elemezte. A tanulmány kimutatta, hogy a 2015 és 2020 közti időszakban arányait tekintve az említett térség lakossága csökkent a leginkább az egész Európai Unióban.
Fotó: Getty Images
A közölt 2,5 százalékos éves átlagtól nem sokkal marad el a szintén dobogós, szomszédos Pozsega-Szlavónia megye (Pozesko-Slavonksa zupanija), ahol 2,3 százalékos éves népességfogyást mutattak ki. Csekély vigasz, hogy a második helyen meg kellett osztoznia a bulgáriai Vidin megyével (Oblast Vidin).
A nagy ütemű népességfogyás kisebb részben a halálozásnak, nagyobb részben pedig az elvándorlásnak tudható be.
Az említett közigazgatási egységek ugyanis Horvátország legszegényebb vidékei, ráadásul itt húzódott a délszláv háború idején a frontvonal, emiatt pedig az említett megyék gazdasága teljesen tönkrement. Ezeket a sebeket a temérdek állami beruházás és az azóta eltelt huszonöt év sem tudta begyógyítani.
Az Eurostat adatai nem érték váratlanul a horvátokat, tavaly ősszel hozták ugyanis nyilvánosságra a 2021-es eredményeit. Az összeírásból kiderült, hogy
Horvátország demográfiai recesszióban van, tíz év alatt ugyanis elveszítette lakosságának csaknem 10 százalékát, s ma már csak 3,88 millióan lakják.
A másik véglet is a Balkánon van: mégpedig Görögországban. Arányait tekintve a legnagyobb népességnövekedést az Égei-tenger szigetvilágában található Ikaria, Számosz és Limnosz tudhatja magáénak, ott a lakosság lélekszáma évente átlagosan 2,8 százalékkal bővült. De hasonlóan jelentős népességnövekedésen ment keresztül a németországi Landschut térsége és a Spanyolországhoz tartozó Kanári-szigetek is.
