Mindannyian ráfizetünk a szedett-vedett utcaképre
Az Europion és a BePRO országosan reprezentatív kutatás szerint minden második magyarból rossz érzést vált ki a cégtáblák és logók okozta rendezetlen utcakép, sokukat pedig kifejezetten bosszantja. Különösen a fiatalok és a diplomások érzékenyek az így kialakult, szedett-vedett városi környezetre. A nem egységes arculatú üzleteket leginkább igénytelennek, szakszerűtlennek, kevésbé megbízhatónak tartják a válaszadók, és alacsonyabb minőségű termékeket, szolgáltatásokat társítanak hozzájuk. A városokban és a kisebb települések utcáin kialakult vizuális káosz tehát nem pusztán ízlésvita, mivel az üzletmenetet, sőt az ingatlanok értékét befolyásoló tényezővé vált.
Utcakép – mennyi múlik a rendezettségén?
A kutatásban megkérdezett lakosok kétharmada úgy véli, hogy egy egységes, igényes utcakép legalább 10 százalékkal emeli a környék értékét – ideértve a lakásárakat és a boltok forgalmát is. Minden negyedik válaszadó szerint ez az előny akár a 20 százalékot is elérheti. A becsléseik alapján tehát egyes városrészek számára ez milliárdos nagyságrendű veszteséget vagy nyereséget jelenthet – attól függően, hogy kaotikus vagy tudatosan rendezett a környezet. Ezt erősíti meg, hogy a válaszadók szerint az egységesebb városi arculat esztétikusabb környezetet teremt, javítja a lakók komfortérzetét, vonzóbbá teszi a környéket a befektetők és vállalkozások számára, és növeli a turisztikai vonzerőt. Ha mindezt elfogadjuk, akkor ma Magyarországon látványosan sok pénzt hagyunk az utcán, amit könnyen orvosolni lehetne minimális erőfeszítéssel.
Jó példák már vannak – kérdés, lesz-e belőlük norma
Szerencsére az elmúlt években több budapesti fejlesztés is felismerte, hogy a rendezett vizuális környezet versenyképességi tényező, amelyből lehet inspirációt meríteni. A Hegyvidéken arculati kézikönyv alapján egységesítették egy üzletsor kinézetét és feliratait; a BudaParton a modern építészethez igazodó, visszafogott signage-rendszer védi a lakó- és irodapark nívóját; a Westend ételudvarában pedig szabályozták a feliratok méretét, színeit, kialakítását, hogy a hazai és nemzetközi márkák azonosan magas minőséget képviseljenek vizuálisan is. A nemzetközi nagyvállalatok ugyancsak jó példával járnak elöl, hiszen az Egyesült Államokban, illetve Nyugat-Európában már kitapasztalták az egységes arculatban rejlő üzleti előnyöket. Ennek köszönhetően a globális cégek otthonának számító Váci úton is számos igényesen kialakított irodafelirattal találkozhatunk.
Ezeket a projekteket tehát nem pusztán a szépérzék, hanem az üzleti logika is hajtja, hiszen a beruházók pontosan tudják, hogy a bérlők minőségi arculata az ingatlan értékét is növeli. A belvárosban egyre inkább a monokróm, letisztult megjelenés, a dobozbetűs vagy intarziázott, LED-es megoldások terjednek, míg a vendéglátásban újra divatba jöttek a neont idéző fények – de tudatosan komponált rendszerekbe illesztve. A kérdés az, hogy ez a szemlélet mikor válik általános elvárássá a nagyvárosi főutcák, sőt a kisebb települések központjaiban is.
Amikor a logó jó papíron, de használhatatlan a homlokzaton
Reklámfelirat-gyártóként naponta látjuk, hogy egy-egy megbízásnál mennyi idő és energia tud elveszni egy átgondolatlan döntés miatt. Gyakori jelenség, hogy a vállalkozás által megálmodott céglogó a monitoron látványosan mutat, de a valóságban szinte legyárthatatlan, mert túl vékonyak a betűszárak. Az is előfordul, hogy olyan színkombinációs igényekkel érkeznek, amelyek egy nyomdai kiadványnál működhetnek, de egy fémből készült logónál megvalósíthatatlanok. Sokszor az épület tulajdonosa sincs tisztában például egy irodaház felületének fizikai korlátaival. Ilyenkor történhet meg, hogy egy adott logóhelyen végül aránytalanul kicsi, gyenge hatású felirat tűnik fel, ami nem éri el a kitűzött célját. A másik véglet, amikor egy cég „túlkompenzál”, és minél nagyobb, minél fényesebb, sokszínűbb logót szeretne, ami pedig visszafelé sülhet el, és csak tovább fokozza a járókelők frusztrációját a szedett-vedett utcakép miatt. A dizájn tehát már nem öncélú úri huncutság, hanem megtérülő üzleti döntés, amit technológiai és városképi szempontokkal együtt kellene mérlegelni.
Mindenkinek van felelőssége
Ha elfogadjuk, hogy a városkép versenyképességi tényező is, akkor ennek erősítése három szereplő együttműködését igényli. Egyrészt az önkormányzatok részéről egyértelmű, következetesen betartatott arculati szabályokra van szükség, amelyek nem gúzsba kötik a vállalkozókat, hanem irányt mutatnak. Az ingatlantulajdonosoknak és a beruházóknak tisztában kell lenniük azzal, hogy egy irodaház, ipari csarnok, üzlet vagy bevásárlóközpont értékét ma már nemcsak a lokáció és az alaprajz határozza meg, hanem az is, mennyire tudatos a signage. A bérlők szemében a rendezetlen homlokzat egyenlő az átgondolatlan üzemeltetéssel. Nem véletlen, hogy a nagyobb fejlesztésekben a vizuális rendszer tervezése már a koncepció elejétől napirenden van. A vállalkozásoknak pedig fel kell ismerniük, hogy egy igényes cégtábla pozitív képet alakít ki a cégről, növeli a bizalmat és professzionalizmust sugall, ahogy azt a reprezentatív kutatás eredményei is megerősítik, a megkérdezettek fele vélekedik így. A magyarok döntő többsége fontosnak tartja, hogy egy bolt vizuálisan megkülönböztesse magát a versenytársaitól, ugyanakkor véleményük szerint a hazai vállalkozások ma még nem igazán foglalkoznak azzal, hogy az arculatuk illeszkedjen a környezethez.
Kevesebb zaj, több érték
Paradox módon sok cég a legolcsóbb megoldást választja az arculat, így a logó és a feliratok kialakításakor, ami épp attól a céltól viheti távolabb, amire vágyott: a figyelem sikeres felkeltése, bizalom és a márka presztízsének erősítése. A nyugat-európai trendeket követve a következő évek egyik legnagyobb üzleti potenciálja a városképek javítása lehet idehaza. Azok a kerületek, városok, üzletek, irodák, bevásárlóközpontok és ipari parkok járnak majd jól, amelyek időben felismerik: a vizuális rendezettség nem egy újabb felesleges feladat, hanem befektetés. Az elhanyagolt városképek árát már ma is a négyzetméterárban fizetjük meg, viszont egységes utcaképekkel nemcsak vonzóbb, hanem gazdagabb városaink is lehetnek.
