Elbukott Európa szupervonata: új korszaknak hirdették, most elismerték, hogy életképtelen – megint a németek jártak pórul
Váratlan fordulat történt járműpiacon. Az évtizedek óta az európai vasúti innováció éllovasának számító Alstom kedden bejelentette, hogy határozatlan ideig szünetelti a hidrogénvonatok fejlesztését. Bár a korábban megrendelt hidrogénvonatok szállítását még teljesíti a cég, azonban a fejlesztéseket leállította.
Az Indóház Online közlekedési portál értesülései szerint a bejelentés összefügg azzal, hogy Franciaország visszavonta az állami társfinanszírozást, amely egy úgynevezett „közös európai érdeket szolgáló, fontos beruházáshoz” (IPCEI) kapcsolódott. Az Alstom közleménye szerint a döntés nem jár elbocsátásokkal, a hidrogéntechnológiával foglalkozó dolgozókat más projektekhez csoportosítja át.
A mögöttünk hagyott évtizedben a hidrogénüzemet a nem villamosított regionális útvonalak dekarbonizációjának egyik komoly alternatívájának gondolták, mivel nem szükséges hozzá a felsővezeték költséges kiépítése. A megoldás vonzónak tűnt, hiszen a dízelüzemet anélkül lehet kiváltani, hogy felsővezetéket kelljen kiépíteni. Ha a hidrogént elfogadható áron, megújuló villamosenergia-feleslegből lehetne előállítani, tiszta és ésszerű árú ellátási láncban szállítani, az utántöltés pedig egyszerű, a dízelkutakhoz hasonló megbízhatóságú állomásoknál történne, akkor komolyabb átalakítások nélkül lehetne korszerűsíteni a regionális vasúti személyszállítást.
A hidrogénvonatok korszakának vége?
A valós tapasztalatok azonban borúsabb képet mutatnak. Bár a németországi Alsó-Szászország tartományban forgalomba állított iLinteket az első teljesen hidrogénhajtású regionális vonatokként reklámozták, a hosszútávú üzemeltetés nem várt problémákat hozott elő.
- A hidrogénellátási láncokban időnként nehézségek akadtak, így néhány dízelvonatot is készenlétben kellett tartani.
- Az üzemanyagcellás rendszerek igazításokat és csereciklusokat igényeltek,
- emiatt leállásokat okoztak, és a tizennégy szerelvényvből jelenleg csak négy közlekedik, a többit dízelekkel pótolják.
Az Alstom kihívásokkal küzd a Cummins üzemanyagcelláinak beszerzése terén, mivel a cellákhoz szükséges platinacsoport-fémek ellátási gondjai miatt. Bár a Cummins még nem vonult ki a hidrogénüzemanyagcella-piacról, az év elején 312 millió dollárt (mintegy 102 milliárd forintot) írt le veszteségként és stratégiai felülvizsgálatot indított el a szegmensben való részvételével kapcsolatosan.
A hidrogénvonatok üzemeltetésének problémái többrétűek. A hidrogén hatásfoka alacsonyabb, mint az akkumulátoré vagy a villamosításé, vagyis alapvetően több energiát kell előállítani. Az üzemanyagcellás rendszerekhez platinacsoport-fémek szükségesek, ezen nyersanyagok viszont korlátozottan állnak rendelkezésre. A hidrogén tárolása és sűrítése olyan berendezéseket igényel, melyek növelik a jármű tömegét, csökkentve a tervezési rugalmasságot.
A vasút dekarbonizációja folytatódik
Ráadásul az akkumulátoros-villamos és a felsővezetékes villamos rendszerek egyre nagyobb teret hódítanak, mivel összhangban állnak a vasúti ágazat aktuális irányával. A modern motorvonatok akár 80-120 kilométernyi villamosítatlan szakaszokat is képesek leküzdeni, ami lefedi a nem villamosított regionális viszonylatok dönt többségét Európában. A rendelkezésre álló technológiák lehetővé teszik az üzemeltetőknek, hogy anélkül érjék el a teljes villamosítást, hogy minden egyes kilométer felett drót feszülne, csökkentve ezzel a beruházási költségeket, egyszerűsítve a karbantartást, integrálva a kibocsátásmentes vontatást a tágabb hálózatba.
A francia kormány döntése, hogy megvonják az állami társfinanszírozást a hidrogénvonatok fejlesztéséből, azonnali irányváltásra késztette az Alstomot. A döntés mégsem egy hirtelen politikai lépés: az európai kísérleti hidrogénprojektekkel kapcsolatos többéves tapasztalat eredménye, és annak is belismerése, hogy a technológia üzemelési és gazdasági profilja nem fejlődik elég gyorsan ahhoz, hogy a további állami beruházásokat indokolttá tegye. A regionális önkormányzatok elsősorban a villamosítás felé irányítják vasúti szén-dioxid-csökkentési stratégiáikat, a nemzeti kormányok pedig egyre szkeptikusabbak az olyan műszaki megoldások iránt, melyek nem mutatnak fel méretbeli vagy egyértelmű teljesítménynövekedést.
Az Iho.hu szerint ugyanakkor Európa nem villamosított vasútvonalai továbbra is hiteles dekarbonizációs megoldásért kiáltanak. Többségük rövid regionális folyosó, ahol az utasforgalom mértéke nem indokolja a hagyományos villamosítást. Ezeket az útvonalakat olyan akkumulátoros-villamos vonatokkal lehet lefedni, melyeket felsővezetékről vagy közbülső állomásokon lehet újratölteni.
