Az ukrajnai háború az idei év végéig mintegy 160 milliárd euróval, azaz mintegy 4 százalékkal csapolja meg a német bruttó hazai összterméket – mondta Peter Adrian, a német ipari és kereskedelmi kamarák (DIHK) vezetője vasárnap a Rheinische Postnak.
Hozzáfűzte, ez azt jelenti, hogy
Németországban ugyanis az ipar nagyobb arányt képvisel a gazdaságban, mint a legtöbb országban, és az ágazat nagyrészt energiaigényes, emiatt a német vállalatokat különösen súlyosan érintette az energiaárak emelkedése.
A német ipar 2023-ban mintegy 40 százalékkal fizethet többet az energiáért, mint 2021-ben – derült ki az Allianz Trade múlt havi tanulmányából is.
A 2023-as és 2024-es növekedési kilátások ezért gyengébbek, mint sok más országban
– mondta Adrian, hozzátéve, hogy ez már tavaly is így volt.
Németország, amely évtizedekig a viszonylag olcsó orosz vezetékes gázra támaszkodott, most rendkívül nehéz helyzetbe került a saját földgázkészletekkel rendelkező Egyesült Államokhoz vagy az atomenergiával bőségesen ellátott Franciaországhoz képest.
A gáz ára körülbelül háromszor-ötször magasabb, mint az Egyesült Államokban, az áram pedig négyszer olyan drága, mint Franciaországban.
A feldarabolás mentheti meg a német nagyvállalatokatViszonylag kevés befektetéssel a részvényesi érték viszonylag nagy növelése – újra beindultak az aktivista befektetők Németországban. |