Az Oroszországgal szembeni legújabb szankcióscsomag-tervezete nagyban érintené a német ipar zászlóshajójának számító gépipart – írta meg a Die Welt. A Német Gép- és Gyáripari Szövetség (VDMA) adatai szerint a német gépgyártás exportértéke a tavalyi évben 192,4 milliárd euró volt, és a statisztikák szerint a legnagyobb felvevőpiacok között az Egyesült Államok, Kína, Franciaország és Olaszország található. Az Oroszországba irányuló a háború kitörése óta 49 százalékkal visszaesett, de ezzel Moszkva még mindig Berlin húsz legnagyobb exportpiaca között van.
Fotó: Bloomberg
Mit lehet még embargó alá vonni?
„A háború kitörése után a számok folyamatosan zuhantak, decemberre például már 65 százalékos mínuszt mértek orosz irányba, a mélypontot pedig még meg sem közelítettük – vázolja fel a képet a Weltnek nyilatkozó Monika Hollacher. A VDMA külkereskedelmi osztályának Oroszországért, Kelet-Európáért és Közép-Ázsiáért felelős munkatársa hozzátette: azt is látni kell, sok német cég továbbra is legálisan üzletelhet Moszkvával.
Ez azonban a jövőben változhat, miután Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke Zelenszkij ukrán elnök brüsszeli látogatása kapcsán előrevetítette, hogy már dolgoznak a tizedik szankciós csomagon. A kiszivárgott hírek szerint ebben helyet kap a gépészeti, építőipari termékek (nehézgépek, valamint szivattyúk) oroszországi exporttilalma is.
Az egy éve tartó ukrajnai háború során az EU számos büntetőintézkedést vezetett be, több száz terméket nem lehet behozni vagy exportálni Oroszországba, aminek célja továbbra is az orosz gazdaság megroppantása. Egy, a Die Weltnek nyilatkozó brüsszeli diplomata szerint ez egyre nehezebb:
„Nem sok olyan áru maradt, amelyet még embargó alá lehetne vonni,
a közelmúltban életbe lépett orosz olaj- és gázolajimport-tilalmak a legszigorúbb és legígéretesebb intézkedések voltak, most nagyon alaposan meg kell vizsgálni, melyek azok a területek, ahol ténylegesen lehet még ártani Moszkvának.”
Az eddig kiszivárgott hírek szerint bekerülhet a tizedik szankciós csomagba újabb négy orosz bank, ezzel egyidejűleg több mint 130 orosz személy unióban lévő vagyonát is zárolnák. Az EU listáján valószínűleg szerepelnek majd katonák, magas rangú köztisztviselők és az állami médiának dolgozó neves újságírók.
„Putyin propagandistáit célozzuk
– mondta Von der Leyen a múlt héten. – Mert hazugságaik megmérgezik a közéletet Oroszországban és külföldön egyaránt.”
Kína megint jól jár
A német gépipart érzékenyen érintheti, ha az építőiparban használatos gépeket és szivattyúkat nem lehet eladni orosz cégeknek. A gépiparban ugyanis, amelybe általában a bányagépek is beletartoznak, a VDMA szerint nemzetközi összehasonlításban Németországnak jelentős érdekeltségeik vannak Oroszországban.
A szankciós csomag a kínai konkurens cégeket hozná jó helyzetbe.
Szakértők szerint Oroszországnak nem okozna gondot pótolni a német gépeket, ugyanis a Zoomlion, a Sany és a Xuzhou Construction Machinery Group (XCG) kínai cégek a világ öt legnagyobb építőiparigép-gyártói között vannak, és könnyedén pótolhatják a német gépeket. Hollacher szerint ennek ellenére is lesz sok ezer németországi gépgyártó, amely a jövőben is üzletel orosz ügyfelekkel:
„Ha azt akarjuk, hogy többet ne exportáljanak Oroszországba, teljes embargót kell bevezetni
– hangsúlyozta a VDMA képviselője. – Ilyen azonban nem létezik, így nem kell meglepődni azon, ha ezek a kapcsolatok a szankciós intézkedések meghozatala után is fennmaradnak.”
Ennek hátterében komoly függőségek állnak, hiszen Oroszország az egyik legfontosabb felvevőpiaca a német gépgyártásnak, és minden további nélkül nem pótolható. „A nagyvállalatok még meg tudják oldani az orosz piac nélkülözését, a kis- és középvállalkozásoknak azonban sokszor a megélhetésük és fennmaradásuk múlik egy ilyen döntésen” – magyarázza Hollacher.
Az építőipari és bányászati gépekre vonatkozó szankciók érintenék a többi között a német-svájci Liebherr gyártót is, amely az iparágban a világ tíz legnagyobbja közé tartozik, ők úgy nyilatkoztak, hogy minden szankciós intézkedést betartanak:
„A Liebherr a kezdetektől fogva követte a vonatkozó szankciós intézkedéseket, és a jövőben is ezt fogja tenni az esetleges további szankciócsomagokkal” – mondta az oroszországi saját gyártóüzemmel is rendelkező cég szóvivője.
Csiptilalom
A gépipari termékek exporttilalmával azonban nem elégszik meg az EU a készülő tizedik szankciós csomagban. A Die Welt brüsszeli információi szerint exporttilalom fog vonatkozni azokra a csipekre is, amelyeket Oroszország a fegyvergyártáshoz használhat fel. Az ország hadserege ugyanis a nyugati elektronikára támaszkodik.
A Royal United Services Institute brit NGO tanulmánya szerint egyes orosz rakéták több mint harminc külföldi alkatrészt tartalmaznak.
Sok közülük az USA-ban, Japánban és Dél-Koreában készült, de német, svájci és holland gyártmányú csipeket is használnak Moszkvában.
A hadipari célú csipek orosz exportja régóta tilos. A katonai szakértők azonban azt gyanítják, hogy Oroszország eltávolítja az elektronikát az importált hűtőszekrényekből és mosógépekből, és felhasználja őket a fegyvergyártásban. Az EU-nagykövetek azt szeretnék megvizsgálni, hogy a jövőben miként lehet megakadályozni az ilyesmit.
