Svédország nyújthat megoldást az elektromos autózás jövőjével kapcsolatos gondokra, és ehhez minden eszköze rendelkezésre is áll.

Arctic mining town's massive move divides inhabitants
vThe iron mine of Swedish state-owned mining company LKAB (Luossavaara-Kiirunavaara Aktiebolag), is pictured is Sweden's northern town, Kiruna, situated in the northernmost province, Lapland, on November 22, 2022. - The town of Kiruna, home to Europe's biggest underground mine, is slowly moving its town centre three kilometres away (1.8 miles) to allow the iron ore mine to expand. As mining operations have progressed ever deeper underground over the years, the stability of the ground under the old town has weakened, increasing the risk of collapse in parts. (Photo by Jonathan NACKSTRAND / AFP)
A kirunai bánya hatalmas vasérckészleteket rejt.
Fotó: Jonathan Nackstrand

A svéd bányák már évszázadok óta látják el az egész világot különböző fémekkel: a 17. században a világ rézkészletének kétharmadát az ottani bányák szolgáltatták, ma pedig az vasércének 80 százalékát állítja elő a svéd bányaszektor, pontosabban annak egyetlen bányája: a sarkvidéki Kiruna városa melletti kitermelőhely. 

A bányát üzemeltető cég nemrég jelentette be, hogy a kirunai telep mellett rátaláltak Európa legnagyobb ritkaföldfém-lelőhelyére: ezek a fémek pedig elengedhetetlenek az elektromos autózáshoz.

Ahogy rézből sincs hiány az országban, Kirunától száz kilométerre található ugyanis a világ egyik leghatékonyabb rézbányája, amely a zöldátállás miatt értékelődik fel annak kiváló vezető tulajdonságai miatt.

A térség értékes nyersanyagaihoz csak úgy lehet hozzájutni, ha azokat kifejtik a föld alól. Ez rendszerint tetemes környezetszennyezéssel járó munkálatokkal oldható meg, a svédek azonban ebből a szempontból is jó helyzetben vannak, mivel az ország északi részén található folyók lehetővé teszik, hogy a bányászat közvetlen energiaigényét zöldenergiából biztosítsák. 

Svédország áramellátásának 45 százalékát vízerőművek, a fennmaradó részét atom- és szélerőművek állítják elő.

Az elektromos autózás jövőjéhez elengedhetetlen fémeket tehát alacsonyabb környezetszennyezés mellett, viszonylag olcsón tudják felszínre hozni. A befektetők számára ugyanakkor nem csak a bányászati cégek lehetnek jó célpontok, de a bányákban használt elektromos járműveket gyártó svéd vállalatok is, mint az Epiroc és a Sandvik. 

Az egyetlen körülmény, amely az egész uniót versenyelőnybe hozó zöldátállást segítő beruházások útjába állhat, az a politika. A bányák ugyanis hangosak és kevés munkahelyet teremtenek, ezért nem sok település vezetői szeretnék ezeket a saját városuk közelében látni, ahogy a lakosság sem rajong a bányák nyitásáért és üzemeltetéséért. 

Jó példa erre Laver település, amelynek a közelében egy hatalmas, eddig ki nem aknázott rézlelőhely található.

A Boliden bányászcég már évek óta sikertelenül próbálja útjára indítani a projektet a helyiek erős ellenállása miatt, amely a közeljövőben sem valószínű, hogy csak úgy megváltozna.  

Így az uniós döntéshozóknak különösen nehéz dolguk lesz a hamarosan érkező nyersanyagokat érintő irányelvük megalkotásával, ha sikeresen akarnak szembeszállni az Egyesült Államokkal az energetikai generációváltás versenyében.