Az orosz tranzitcég, a Transznyefty közölte, hogy megkezdte az olaj szivattyúzását Kazahsztánból Lengyelországon keresztül Németországba a Barátság vezetéken. Az orosz vállalat hírét megerősítette a kazah olajvezetékeket üzemeltető KazTransOil is.
A kazah cég 20 ezer tonna nyersolajat szállított Németországba.
Bár az december 5-én tilalmat rendelt el az Oroszországból származó tengeri olajimportra, továbbra is érkezik nyersanyag csővezetéken, részben azért, hogy biztosítsa a EU tengerparttal nem rendelkező országainak – Szlovákia, Csehország és Magyarország – ellátását. A világtengertől elzárt – a Kaszpi-tenger ugyan mérete alapján tengernek minősül, de nem kapcsolódik egyetlen óceánhoz sem – és energiahordozókban gazdag Kazahsztán energiaexport terén nagymértékben függ a szomszédos Oroszországtól, mivel Moszkva segítsége nélkül nem tudja az olaját az öreg kontinensre szállítani – írja a Reuters.
A közép-ázsiai ország 30 milliárd hordónyi bizonyított kőolajkészlettel rendelkezik, ez a világon a 12. legnagyobb, a Kaszpi-tenger térségében pedig a leghatalmasabb készlet. A több mint 19 milliós ország egyébként földgázpotenciállal is rendelkezik. Kazahsztán sajátos geopolitikai helyzetben van: tagja az Oroszország vezette Eurázsiai Gazdasági Uniónak és a szovjet utódállamok egy részét tömörítő Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetének (OKDB) is.
Ugyanakkor Asztana nem állt ki egyértelműen Oroszország mellett az ukrajnai háborúban, tavaly a szentpétervári nemzetközi gazdasági fórumon a kazah elnök, Tokajev kijelentette, hogy nem fogja elismerni a kelet-ukrajnai szakadár területek függetlenségét. Ugyanis a belső-ázsiai ország északi részén jelentős az ott élő oroszok aránya, így Moszkva területi követeléseitől tartanak. A Barátság vezetéken nem ez volt az egyetlen figyelemre méltó esemény az elmúlt napokban, ahogy arról a Világgazdaság beszámolt, a lengyel állami olajcég, a PKN Orlen tegnap azt jelentette, hogy Oroszország leállította a szállításokat a keleti uniós tagállamba.
A háború ellenére elkerültük az energiakáoszt, és még egy kevés üzemanyag is maradt a kutakonÉgbe szökő áram- és gázárak, állami beavatkozások és a hosszú távon remélt importfüggetlenség megalapozása uralta az orosz–ukrán háború kirobbanását követő egy évet. Volt itt minden: rezsiszabályok módosítása, uniós szankciókhoz való igazodás, de még sorban állás is a benzinkutaknál. |
