Egy hónapja még emelte kamatát a román központi bank (NBR), csütörtökön azonban 7 százalékon változatlanul hagyta, és az emeléseknek alighanem vége, mert a bank a korábbinál sokkal optimistább inflációs előrejelzéseket tett közzé.
A román éves decemberben 16,37 százalékra mérséklődött, de így sem marad sokkal a novemberben elért 16,76 százalékos majdnem két évtizedes csúcs alatt.
A jegybanki közlemény szerint azonban sokkal gyorsabban csökkenhet, mint akár három hónappal ezelőtt számítottak rá, amikor az előző inflációs jelentés készült.
Már a harmadik negyedévben elérhetik az egy számjegyű szintet, majdnem három negyedévvel előbb, mint amire korábban számítottak. A sebes csökkenés – amelyet segítenek a kormányzati energiaársapkák, a bázishatások és az összesített kereslet mérséklődése – csak a jövő év második felében lassul le a jelenlegi számítások szerint, és a kétéves előrejelzési horizonton valamivel a bank 1,5–3,5 százalékos célja felett lehet majd.
Miközben a háború és hatásai a kereskedelmi partnereket és a piacokat további kockázatokkal veszélyeztetik, kamatai jövendő pályájáról nem sokat árul el közleményében a bank. Azt kiemelték, hogy a Federal Reserve, az Európai Központi Bank és a többi régiós jegybank döntéseire ebben az időszakban nagy figyelmet kell fordítaniuk,
tekintettel a kamatkülönbségek változására és a tőkemozgásokra.
Mindezzel Romániában is véget érhettek a kamatemelések, az első csökkentésre valószínűleg nem kerül sor 2024 előtt – kommentálta Nicholas Farr, a Capital Economics feltörekvő piaci közgazdásza.
Farr szerint – bár az infláció az év végére 8 százalékra eshet, és a román gazdaság erősen lelassul – a BNR az utolsók közt lehet a régió jegybankjai közt, ahol elkezdődik majd a kamatok csökkentése.
Főleg azért, mert a BNR később kezdte a kamatemelési ciklusát, mint a régió többi központi bankja, és úgy gondoljuk, hosszabb ideig kell szorosra fogni a monetáris politikát az infláció és az inflációs várakozások tartós csökkentéséhez
– írta jegyzetében. Hozzátette: az ország folyó fizetési mérlegének nagy hiánya miatt növekszik az aggodalom, és a döntéshozók azért is magasabban kívánhatják tartani a kamatokat, hogy megtámasszák a kontrollált lebegő árfolyamrendszerben kereskedő lejt.
Szó, mi szó, a román havi fizetési mérleg adatai az utóbbi időben még annak is felhúzták a szemöldökét, aki hozzászokott annak a látványához, hogy az európai időszakában látványosan elromlottak a közép-európai kereskedelmi és folyó fizetési mérlegek. Októberben 2,92 milliárd, novemberben 2,35 milliárd euró volt a román folyó fizetési mérleg deficitje. A decemberi külkereskedelmi statisztika éppen csütörtökön jött ki: bődületes, 3,09 milliárd eurós hiányt hoztak össze egyetlen hónap alatt.
A lejt egyébként a forinthoz hasonlóan segítette az euró erősödése a dollár ellenében a hetekben. A kamatdöntés napján előbb erődösött, majd visszavonult az euróval szemben, de maradt erősebb a 4,9-es vonalnál, amelyet már két hete körbetáncol.
