Világszerte harmadával nőtt a külföldi munkavállalók által hazaküldött pénzek összege 2022-ben, a közel 800 milliárd dollár pedig több ország gazdaságát is a víz felett tartotta a nemzetközi gazdasági válság idején – derül ki a Világbank adataiból.
A migráns munkavállalók által hazaküldött pénz az alacsony és közepes jövedelmű országokban élők számára létfontosságú mentőöv, ez pedig 2022-ben közel 626 milliárd dollárt tett ki, 5 százalékkal többet, mint egy évvel korábban.
Azonban a pénzátutalások nem feltétlenül a legszegényebb országokba mennek, Ukrajna orosz inváziója pedig rengeteg embert kényszerített arra, hogy elhagyja az otthonát – az ő hozzájárulásuk jelentősen megnövelte ezt az összeget.
A Világbank adatai szerint az ukránokkal együtt 794 milliárd dollárt küldtek haza a külföldi munkavállalók.
Ha Kínát nem vesszük figyelembe, az ilyen jellegű hazautalások a szegény és közepes jövedelmű országok legnagyobb külső finanszírozási forrásai, amely meghaladja a közvetlen külföldi befektetések és a fejlesztési segélyek értékét.
A hazautalások öt legnagyobb országa 2022-ben India (amely először lépte át a 100 milliárd dollárt), Mexikó (60 milliárd dollár), Kína (51 milliárd), a Fülöp-szigetek (38 milliárd) és Egyiptom (32 milliárd) volt. A Világbank szerint Mexikó részben a dollár erősödése miatt előzi meg Kínát, amely 2021-ben a második helyen állt. Pakisztán 29 milliárd, míg Banglades és Nigéria egyenként 21 milliárd dollárt kapott.
A hazautalások Tonga GDP-jének 50, Libanonban, Szamoán, Tádzsikisztánban és Kirgizisztánban a több mint 30 százalékát teszi ki, míg Gambiában, Hondurasban, Salvadorban, Haitin és Nepálban a GDP több mint egyötödét adják a hazautalások.
A migránsok nagymértékben hozzájárulnak származási országukhoz azáltal, hogy pénzügyi és szociális átutalásokat tesznek, ösztönzik a kereskedelmi kapcsolatokat és beruházásokat hajtanak végre
– olvasható a Világgazdasági Fórum erről szóló jelentésében.
Majdnem 8 millió ukrán menekült az Európai Unióba azóta, hogy Oroszország 2022 februárjában megtámadta hazájukat, és az általuk hazaküldött pénz 10,3 százalékkal növelte az európai országokba irányuló összes hazautalást.
A dollár és a rubel ereje befolyásolja a migránsok hazautalásait
A Világbank szerint az átutalások növekedése azt bizonyítja, hogy a migránsok a nehéz pénzügyi időkben jelentős segítséget nyújtottak otthon maradt családtagjaiknak, amit a fogadó országokban a koronavírus-járvány utáni újranyitás is elősegített.
A rubel erősödése – amelyet egyrészt a Moszkva által kiadott azon utasítás váltott ki, hogy az orosz vállalatok külföldi bevételeinek 80 százalékát át kell váltaniuk erre a valutára, másrészt az olajárak emelkedése – növelte az Oroszországból a közép-ázsiai és dél-kaukázusi országokba irányuló hazautalások értékét. Ezzel szemben a gyengébb euró csökkentette az európai államokba érkező migránsok dollárban való kifizetéseinek értékét.
A Világbank és az IMF szerint azonban a hivatalos adatok nem feltétlenül mondanak el mindent. Az átutalások valódi értéke akár 50 százalékkal magasabb is lehet, mint amire a számaik utalnak, mivel az emberek gyakran inkább olyan nem hivatalos módszereket használnak a pénzküldéshez, amelyeket a hatóságok nem rögzítenek. A pénzmosás elleni küzdelem is jelentősen visszatartotta a migránsokat a digitális pénzátutalási rendszerek használatától.
Az átutalások jövőbeli növekedése a magas jövedelmű országok gazdasági egészségi állapotától függ. A Világbank előrejelzése szerint a növekedési ütem 2023-ra 2 százalékra lassul, amelyet az árfolyam-ingadozás, az ukrajnai háború fejleményei, valamint a terjedése is befolyásolhat.
