Tavaly kevesebb pénzt utaltak haza a külföldön dolgozó magyarok, mint egy évvel korábban. A Világbank előzetes adatai szerint 4200 millió dollárt tett ki az az összeg, amelyet a kivándorolt vagy átmenetileg külföldön dolgozó honfitársaink megkerestek és Magyarországra küldtek 2015-ben, jobbára feltelhetően az itthon maradt családtagjaiknak vagy korábban felvett hiteleik törlesztésére. Ez több mint 450 millió dolláros visszaesés a 2014-es 4650 millió dollárhoz képest, ami történelmi rekordot jelentett. Utoljára a világgazdasági válság kitörésekor volt példa arra, hogy a külföldön dolgozó magyarok jövedelme csökkent volna, ez azonban nem meglepő, hiszen 2008–2009-ben a növekedése és a jövedelmek csökkenése volt jellemző szerte a világban. Most azonban nem erről lehet szó.
Ugyanis nem Magyarország az egyetlen, ahol a Világbank a hazautalások csökkentést mérte. Az erősödő kivándorlással sújtott fejlődő országokban sem volt erős emelkedés. A globális gazdasági válság óta nem nőttek olyan lassan a hazautalások a fejlődő térségben, mint 2015-ben – állapítja meg az elemzés, amely szerint Európában és Közép-Ázsiában visszaesést mértek. A forint gyengülése a magyarországi hazautalásokat is csökkenthette. Ha a forint nem értékelődött volna le, akkor feltehetően a dollárban kifejezett hazautalás sem esett volna vissza. A hazai hazautalás csökkenése mögött egy másik tendencia is feltételezhető: egyre többen lehetnek ugyanis azok, akik teljesen felszámolják magyarországi lakhelyüket, vagyis nemcsak a háztartás egy tagja, hanem a teljes család külföldre költözik, s így már nem lesz kinek hazautalni a jövedelmet.
[caption id="" align="alignleft" width="600"]
fotó: AFP[/caption]Ugyanakkor a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai nem tükrözik vissza a Világbank által mért csökkenést. A jegybank fizetési mérlegről szóló elemzései alapján – amely eltér a Világbank kutatásától – a hazautalások trendszerű növekedése látható euróban számolva (a közös valutával szemben nem is esett a forint), és tavaly sem állt meg a folyamat: az egy évnél kevesebb ideje külföldön élők és a kivándoroltak is javították a mérleget. Tavaly a KSH hivatalos adatai szerint 33 ezren hagyták el végleg az országot, ami meghaladja a 2014-es 31 ezret, és új történelmi rekordnak számít, miközben a rövid ideig (éven belül) külföldön dolgozók száma tartósan 110-120 ezer fő között mozog, s lassan növekvő tendenciát mutat.
A hazautalások tendenciája hosszú távon növekvő, és feltételezhetően a következő években nem lesz tartós a Világbank által a tavalyi évre jelzett csökkenés. Kajdi László, az MNB kutatója az idei Munkaerőpiaci Tükörben megjelent elemzésében rámutat: a 2000-ben hazánkba érkezett valamivel több mint 280 millió dollár 16-szorosára nőtt. Az egyik jelentős növekedési periódus a 2004-es EU-csatlakozást követő, a másik pedig a válság utáni időszak volt.
„A küldő területek körét vizsgálva a kivándorló magyarok fő célpontjai tekinthetők a legfontosabb országoknak a hazautalt pénzek szempontjából” – mutatott rá Kajdi László. A Világbank legfrissebb adatai szerint tavaly 900 millió dollár érkezett Németországból, a második helyen pedig nem az utóbbi évek kedvelt célországai szerepelnek, hanem az Egyesült Államok, 630 millió dollárral. Kanadából csaknem 400, az Egyesült Királyságból pedig 370 millió dollár érkezett. Vagyis hiába lehet London a világ második legnagyobb magyar városa, a tengerentúlról érkezik a hazautalások egyharmada. A szomszédos Ausztriából érkező 340 millió dollárban bizonyára nagy szerepet játszik az ingázók hazautalása. A további főbb küldő országok között megtalálható Ausztrália, Svájc, Svédország és Szlovákia is.
