Bekérette a román külügyminisztérium kedden Magyarország bukaresti nagykövetét, hogy közölje vele, hogy Romániában mind a húsz nemzeti kisebbség szabadon használhatja jelképeit, de az országban nem létezik úgynevezett Székelyföld nevű területi közigazgatási egység, amely jogalapot teremtene valamely sajátos hivatalos jelkép használatára.
A bukaresti külügyminisztérium közleménye határozottan helyteleníti a magyar Országgyűlés külügyi bizottsága elnökének hétfői Facebook-bejegyzését, amely szerint, mint írják,
Románia állítólag korlátozná az úgynevezett Székelyföld zászlajának használati jogát.
Németh Zsolt közösségi oldalán egy korábbi fotót osztott meg a budafok-tétényi városházára kitűzött székely zászlóról, a kép alá pedig azt írta: „A székely zászló addig lobog magyar közintézmények homlokzatán, amíg a román állam engedélyezi korlátozásoktól mentes szabad használatát Románia egész területén. Hajrá székelyek! Hajrá Erdély!”
A bukaresti kommüniké szerint Bogdan Aurescu külügyminiszter utasítására kedden bekérették Magyarország bukaresti külképviseletének vezetőjét, hogy közöljék vele a román álláspontot, amely szerint nem létezik jogalap a Székelyföld jelképeinek használatára.
Fotó: Boda L. Gergely / MTI
A tárca másfelől rámutat, hogy a román jogrend elismeri a nemzeti kisebbséghez tartozó személyek jogát, hogy magánrendezvényeken, valamint nyilvános kulturális és vallási eseményeken sajátos jelképeiket szabadon használják, továbbá bármely területi közigazgatási egységnek joga van Romániában saját jelképeiről határozni, amelyeknek a helyi lakosság egészét képviselniük kell.
„A román fél nyomatékosan kéri a magyar tisztségviselőket, hogy tanúsítsanak visszafogottságot, és nyilvános nyilatkozataikat igazítsák a két állam közti stratégiai partnerség, az 1996-ban aláírt alapszerződés, illetve a kétoldalú kapcsolatok fejlesztésének logikájához, ami valamennyi magyar és román állampolgár érdeke, etnikumától függetlenül” – zárul a román külügy közleménye.
Háborús gazdaság: csődhullám söpri Romániát, a Székelyföldet isKözel ötezer cég és egyéni vállalkozó mondott csődöt 2022 első kilenc hónapjában, folyik a vita a progresszív adózásra való áttérésről. |
