BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

A Székelyföld miatt indult újabb román–magyar csörte

Bukarest bekérette a magyar nagykövetet. A román álláspont szerint nincs Székelyföld nevű közigazgatási egységük.

Bekérette a román külügyminisztérium kedden Magyarország bukaresti nagykövetét, hogy közölje vele, hogy Romániában mind a húsz nemzeti kisebbség szabadon használhatja jelképeit, de az országban nem létezik úgynevezett Székelyföld nevű területi közigazgatási egység, amely jogalapot teremtene valamely sajátos hivatalos jelkép használatára.

Marosvásárhely Székelyföld
Fotó: Shutterstock

A bukaresti külügyminisztérium közleménye határozottan helyteleníti a magyar Országgyűlés külügyi bizottsága elnökének hétfői Facebook-bejegyzését, amely szerint, mint írják,

Románia állítólag korlátozná az úgynevezett Székelyföld zászlajának használati jogát.

Németh Zsolt közösségi oldalán egy korábbi fotót osztott meg a budafok-tétényi városházára kitűzött székely zászlóról, a kép alá pedig azt írta: „A székely zászló addig lobog magyar közintézmények homlokzatán, amíg a román állam engedélyezi korlátozásoktól mentes szabad használatát Románia egész területén. Hajrá székelyek! Hajrá Erdély!”

A bukaresti kommüniké szerint Bogdan Aurescu külügyminiszter utasítására kedden bekérették Magyarország bukaresti külképviseletének vezetőjét, hogy közöljék vele a román álláspontot, amely szerint nem létezik jogalap a Székelyföld jelképeinek használatára.

Marosvásárhely, 2019. március 10.Résztvevők Székelyföld területi autonómiájáért tartott marosvásárhelyi tüntetésen a székely szabadság napján, 2019. március 10-én
A Székelyföld miatt indult újabb román–magyar csörte.
Fotó: Boda L. Gergely / MTI

A tárca másfelől rámutat, hogy a román jogrend elismeri a nemzeti kisebbséghez tartozó személyek jogát, hogy magánrendezvényeken, valamint nyilvános kulturális és vallási eseményeken sajátos jelképeiket szabadon használják, továbbá bármely területi közigazgatási egységnek joga van Romániában saját jelképeiről határozni, amelyeknek a helyi lakosság egészét képviselniük kell.

„A román fél nyomatékosan kéri a magyar tisztségviselőket, hogy tanúsítsanak visszafogottságot, és nyilvános nyilatkozataikat igazítsák a két állam közti stratégiai partnerség, az 1996-ban aláírt alapszerződés, illetve a kétoldalú kapcsolatok fejlesztésének logikájához, ami valamennyi magyar és román állampolgár érdeke, etnikumától függetlenül” – zárul a román külügy közleménye.

Háborús gazdaság: csődhullám söpri Romániát, a Székelyföldet is

Közel ötezer cég és egyéni vállalkozó mondott csődöt 2022 első kilenc hónapjában, folyik a vita a progresszív adózásra való áttérésről.

 

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.