Európa megújuló energiaforrások iránti elkötelezettségét jól mutatja, hogy a szélturbinák által termelt áram fedezte a teljes februári svéd áramfogyasztás 27 százalékát, a januári 26 után. Ahogy az tavaly átgyűrűzött Európába, Svédország 2,4 gigawattnyi új szélerőmű-kapacitást állított üzembe, az EMBER energetikai kutatóközpont szerint ennél csak Németországban építettek többet, 2,5 gigawattnyit. Érdekesség, hogy
a szélerőművek ellensúlyozni tudták a svédországi vízenergia-termelés 6 százalékos csökkenését is,
a visszaesés hátterében a száraz időjárás áll. A svédek nem állnak meg: új kapacitások felállítását tervezik, ugyanis az áramigény megugrásával számolnak mind az ipar, mind a szállítás megnövő energiafogyasztása miatt.
Magyarország sem kivétel, itthon is egyre meghatározóbb a megújulók szerepe, februárban rekordot döntött a napelemek teljesítménye.
Gigaberuházás Nagy-Britanniában
A tengeren fújó szélben látja a jövőt Anglia – 1,9 milliárd dollárért vásárolt turbinákat az Iberdola helyi leányvállalata, a ScottishPower.
A szerződés aláírásával megtört a jég, ugyanis egy ideje megrekedtek a brit szélerőműprojektek. Az utóbbi időben a telepítés-gyártás költségei is az egekbe szöktek, és a brit kormány nem követte a támogatási rendszer felülvizsgálatával az átárazódást. Az ügylet során a ScottishPower 95 turbinát, valamint ezeknek a gépeknek a szervizét és karbantartását is megkapja a Siemens Energy AG-tól.
A projekt 1,3 millió brit otthon energiaszükségletét fedezi.
Több fejlesztő, köztük a ScottishPower is megállapodott a kormánnyal abban, hogy rekordalacsony áron értékesítik a lakosságnak az új projektek által termelt energiát, cserébe a kabinet is megtámogatja a beruházásokat.
Ugyanakkor a növekvő költségek mellett a megújulóenergia-termelőkre kivetett miatt félő, hogy ezek a projektek valójában nem lesznek életképesek. A tengeri szélenergia segítségével képzeli el a szigetország, hogy 2050-re eléri a nulla kibocsátást és csökkenti a fosszilis energiahordozóktól való függőséget.
Energiaválság: továbbra sem oldódott meg
A felpörgő LNG-import mellett az enyhe télnek és a spórolásnak köszönhetően nem alakult ki energiahiány az európai országokban a télen. Ugyanakkor
a helyzet továbbra is aggasztó, pedig a kérdés akár háttérbe is szorulhat a tavaszi-nyári melegben.
Ugyanakkor az elkövetkező időszak is kiemelten fontos, ugyanis fel kell tölteni a gáztárolókat – ha ez nem sikerül, beláthatatlan, mit hoz 2023–24 tele. Ugyanakkor a Bloomberg elemzői szerint elérhetők a célok, reális az EU által kitűzött 90 százalékos töltöttség október végére.
Vakarják a fejüket
A gázár a múlt augusztusi csúcsához képest nagyjából 90 százalékot esett, ugyanakkor sok kockázat erősödött.
A kínai gázkereslet fellendülése önmagában boríthatja a terveket, de az orosz cseppfolyósított földgáz további szankcionálása is problémás lenne
– mondta Andrew Walker, a Cheniere Energy LNG-szolgáltató alelnöke. Az európai válságkezelés gerincét a rekord-LNG-import adta. Ugyanakkor elindult a marakodás a cseppfolyósított földgázért, ugyanis a Nmezetközi Energiaügynökség szerint most még megbecsülni is nehéz Kína LNG-igényét. A bizonytalanságot jól mutatja, hogy a becslések 40 milliárd köbméteres szórást mutatnak, ami a teljes tavalyi európai kereslet 8 százalékát teszi ki. Vannak persze „optimista” előrejlezések is. A Wood Mackenzie szerint a kínai hazai termelés és az oroszországból vezetéken érkező gáz növekvő mennyiségének köszönhetően nem „éles kérdés” a kínai LNG-import.
Az európai ipar gázfelhasználása is nő, ami kockázatot jelent – elsősorban a petrolkémiai ipar fogyasztása emelkedik, ugyanis ebben a szektorban viszonylag könnyű az üzemanyagfajta cseréje.
A Goldman Sachs arra figyelmeztet, hogy az ipari kereslet felpörgése esetén a gáz ára meg is duplázódhat, ugyanakkor nem kizárt, hogy a bankválság az európai ipart is érinti, ami a fogyasztást végső soron csökkentheti.
Francia atomtöltet
Inkább kockázatot, semmint megoldást jelentenek a francia atomerőművek.
A reaktorok elöregedettek, és a karbantartás szükséges elodázása miatt a működésük igen bizonytalan. Az erőművek az idén is hibáktól szenvedtek, többet le is kapcsoltak, így energiatermelésük az elmúlt 30 év legalacsonyabb szintjére esett.
Ennek eredményeként az energiaipar volt az egyetlen ágazat Európában, ahol a gázfogyasztás viszonylag egyenletes maradt tavaly, annak ellenére, hogy az általános villamosenergia-igény csökkent, miközben a szél- és napenergia-termelés megugrott.
Az éghajlatváltozás most az enyhe télnek köszönhetően „kapóra jött” Európa számára, de nem kell sokat visszatekernünk képzeletbeli időkerekünkön, hogy nehéz helyzetekkel szembesüljünk.
Még egy éve sincs, hogy gyakorlatilag járhatatlanná vált a Rajna,
Európa legfontosabb vízi közlekedési útvonala, és csökkenteni kellett a vízerőművek teljesítményét is. Emellett az emelkedő vízhőmérséklet következtében az atomerőművek hűtése sem volt kielégítő, ami újabb teljesítménycsökkentéshez vezetett. Ez a forgatókönyv könnyen megvalósulhat az idén is.
Egyre elkeserítőbb képet mutat az Alpok hidrológiai egyensúlya, vagyis a víztárolókban és a hótakarókban tárolt energia elvbeni mennyisége. Ez 2017 óta a legnagyobb hiányt mutatja, ami nem kecsegtet sok jóval a vízerőművek teljesítményének szempontjából.
Oroszország – az örök kérdőjel
Miközben a csővezetéken érkező orosz gáz mennyisége – már csak a szankciók miatt is – folyamatosan csökkent, az LNG behozatalát semmilyen intézkedés sem korlátozza. Egyelőre mindössze a nyomás nő a cégek vállán, hogy fejezzék be az orosz energiahordozó vásárlását, ám
tavaly a teljes európai LNG-import 14 százaléka Oroszországból érkezett,
Leo Kabouche, az Energy Aspects Ltd. elemzője szerint ezt a mennyiséget igen nehéz lenne pótolni. Azt azonban lehetetlen megjósolni, hogy Brüsszel betiltja-e a cseppfolyósított földgáz behozatalát is, de az is bizonytalanságot jelent, hogy a háború elhúzódása esetén az orosz fél mennyire lesz hajlandó üzletelni Európával.
