Oroszországban a lakosság körében Kína népszerűsége mindent visz. A Levada Központ (a hivatalos, negatív moszkvai besorolás szerint „inoagent”, azaz „külföldi ügynök”, amely pénzeket kap az országhatáron túlról) 2023. február végén végzett közvélemény-kutatása szerint a Mennyei Birodalomra a megkérdezettek (a lakosság) 85 százaléka tekint úgy, mint barátra, akihez jól viszonyul. Ez egybevág az általános politikai folyamatokkal, Moszkva és Peking folytatódó, szinte minden oldalú közeledésével. A lista végén mint legkevésbé kedvelt ország az Egyesült Államok áll, az oroszországi polgárok 14 százalékának szimpátiájával.
Fotó: AFP
Érdekes törvényszerűséget fed fel a moszkvai közvélemény-kutató: Kína, India és Törökország esetében a megkérdezettek kora viszonylag kis szerepet játszott, viszont
az USA és az EU megítélésében a fiatalabb korosztályok jóval kedvezőbb állásponton voltak, mint az idősebbek.
Ezt annak is tulajdonítják, hogy a fiatalok nemzetközi helyzetképe vélhetően reálisabb, kevésbé hatnak rájuk a hivatalos propaganda szólamai, sémái. Nyelveket tudnak, tájékozódnak, nyugati forrásokat olvasnak az interneten, a közösségi oldalakon.
A szeretett Kelet
Kína: a 85 százalékos általános támogatottság mögött nem állnak nagy korosztályi különbségek. Az általános, 85 százalékos pozitív véleményt csak nagyon kis mértékben árnyalja a fiatal, 18–24 éves korosztály, amelyben mindössze 1 százalékkal csökken Peking pozitív megítélése, és az egész korosztályi palettában a legkisebb, 4 százalékos Kína elutasítása. Viszont itt a legnagyobb, 12 százalékos azoknak az aránya, akik nem tudnak dönteni. Ebben nyilvánvalóan szerepet játszik a kínai vezetésnek a moszkvaiéhoz képest mértéktartóbb – igaz, az utóbbi időben gyorsan radikalizálódó – álláspontja.
A fiatalok nem érzékelik a kínai–orosz kapcsolatok valódi dimenzióit, viszont zavarhatják őket a kettősségek,
a bizonytalanság, például a kínai–oroszországi katonai kapcsolatokban. Most szállít-e Kína fegyvereket, vagy segíti-e más módokon az Ukrajnát megtámadó Oroszországot, vagy nem? Erre sem találnak egyértelmű választ. A számok azonban azt mutatják, hogy Kína elutasítottsága a legfiatalabbak között sem több néhány százaléknál, és a töredéke az Egyesült Államokénak.
India a maga 80 százalékával a második helyezett a pozitív megítélés listáján. Itt markánsabban érződik a tendencia, amely Kína esetében alig-alig üt át; a 18–24 évesek között magas (23 százalék) a bizonytalankodók aránya (nem tudják hova tenni Indiát…), és viszonylag alacsony (73 százalék) a pozitív válaszok aránya.
A törökökről a fiataloknak a tengerparti nyaralás ugrik be,
így érthető, hogy a 18–24-es korcsoportban a legmagasabb, 63 százalék a Türkiyéről (ez az ország új keletű hivatalos neve) alkotott pozitív vélemény. A hivatalos moszkvai propaganda igyekszik egy alapvetően pozitív generálszósszal leönteni, elfedni az orosz–török kapcsolatok némelykor vibráló ellentéteit, kiugrásait. Ezzel együtt az átlagtól a korosztályok alig térnek el, de az idősebbek körében 1 százalékkal nagyobb a törökök elutasítása.
A gonosz Nyugat
Az USA kerül a leginkább negatív megítélések kosarába: az oroszországi lakosság mindössze 14 százalékának van jó véleménye Amerikáról. Az elutasítás: 73 százalékos. Az EU-t valamivel többen, 18 százalékos arányban kedvelik, 69 százaléknak negatív a véleménye. Ukrajnával a megkérdezettek 17 százaléka rokonszenvezik, 69 százaléka viszont negatív véleményen van. Igen markáns a Nyugatról és Ukrajnáról a korcsoportok szerinti véleményeltérés.
A hivatalos propagandában főgonosznak kikiáltott USA-ról a 18–24 éves korosztály 27 százalékának van jó véleménye (ugyanakkor 57 százalékának rossz).
A 25–39 évesek 20 százaléka, a 40–54-es korosztály 13 százaléka, az 55 évnél idősebbek mindössze 7 százaléka kedveli a tengerentúliakat. Ez utóbbi korosztályban a legalacsonyabb a bizonytalankodók hányada, és a legmagasabb (83 százalék) Amerika elutasítása.
Nagyjából hasonló az EU-ról kialakított kép. Viszont a 18–24 éves réteg 39 százaléka kedveli Nyugat-Európát (ami a földrajzi közelséggel, a – korábbi – kapcsolatok intenzitásával is magyarázható).
Az orosz lakosság csaknem fele (48 százalék) a tavaly február végén kezdődött ukrajnai háború előtt sem kedvelte az EU-t,
ez az arány a háború kezdetével, a szankciók intenzívebbé válásával 2023 februárjáig 65–69 százalék között ingadozott.
Fokozódott az ukránellenesség
Ukrajna külön történet, egyik séma sem húzható rá. Tavaly, a háború előtt az oroszok 35 százaléka nyilatkozott úgy, hogy jól viszonyul Ukrajnához. Egy évvel később, 2023 februárjában ez az arány lecsökkent 17 százalékra. Az eleve rosszul viszonyulók már tavaly februárban is többségben voltak (52 százalék), ez a háború folyamán mostanra 69 százalékra ugrott fel. Ahogy a felmérésben egyre idősebb embereket kérdeztek meg, úgy nőtt az elutasítások aránya. A 18–24-es korcsoportban a negatív véleményt 63 százalék osztotta, az 55 év feletti rétegben az elutasítás aránya 73 százalékra nőtt.
A Levada januári felmérési adatai szerint egyébként az oroszok 75 százaléka támogatja a háborút, többen, mint decemberben, amikor 71 százalékot mértek. A háború kitörése után, tavaly márciusban 80 százalék volt az arány, és szeptemberben bukott 72 százalékra, a részleges mozgósítás bejelentésének környékén.
