A korábban beharangozottnak megfelelően 50 bázisponttal 3,5 százalékra emelte irányadó kamatát az Európai Központi Bank (EKB). A jegybank erős dilemma előtt állt: ha a Credit Suisse megrendülése nyomán tovaterjed a bankpánik, a kamatemelés még rosszabb helyzetbe hozhatja a szektort. Ha viszont nem emeltek volna, vagy a beígértnél kisebbet, akkor saját hitelességük kérdőjeleződik meg.
Fotó: Getty Images
A jegybank közleménye szerint a döntéshozók szorosan figyelik a piaci feszültségeket – utalva ezzel a Credit Suisse megrendült helyzetére és a fenyegető bankpánikra –, s készen állnak a pénzügyi stabilitás megőrzésére. Az eurózóna bankrendszere ellenálló, „a tőkehelyzet és a likviditás erős”.
Az EKB módosította infláció-előrejelzését is, a friss prognózis szerint az idén éves átlagban 5,3 százalék, a korábban vártnál alacsonyabb lehet a fogyasztói árak növekedési üteme, amely jövőre 2,9 százalékra, majd 2025-ben 2,1 százalékra szelídülhet. Ugyanakkor
a maginfláció a központi bank várakozásai szerint makacsul magasan ragad,
az élelmiszerek és az energia nélkül számolt áremelkedés üteme az idén 4,6 százalék lehet – magasabb, mint a decemberi előrejelzés –, jövőre 2,5, egy évvel később 2,2 százalék lehet a szintje.
Az eurózóna GDP-je viszont az idén a korábban jelzettnél magasabb, 1 százalék lehet, jövőre 1,6 százalékra gyorsulhat, 2025-ben pedig ezen a szinten stagnál. A monetáris politika szigora miatt a jövő évi és a 2025-ös elmarad a tavaly év végén jelzettől.
A forint árfolyama a reggeli erősödés, majd a délelőtti hezitálás után gyengült az euróval szemben az EKB kamatdöntésének bejelentése után, ismét a lélektani határnak számító 400-as szintet ostromolja a kurzus.
Christine Lagarde, az EKB elnöke a bejelentést követő sajtótájékoztatón elmondta: az túl sokáig maradhatna túl magasan, ezért volt szükség a kamatszint 50 bázispontos megemelésére. Hozzátette: az adatközpontú döntéshozatalt kiemelt fontosságúnak tartják a szervezetben, a folyamatos alakuló piaci környezetet pedig közelről követik. Kiemelte: az euróövezet erős likviditással és tőkével rendelkezik. A továbbra is erős, történelmi mélyponton van a az euróövezetben.
Az orosz–ukrán háborúval kapcsolatosan hozzátette: a konfliktus nagy nyomást helyez az európai gazdaság növekedésére, a zéró-Covid-protokoll eltörlését követő, a vártnál erősebb kínai gazdasági felívelés azonban jelentős keresleti növekedést idézhet elő a tőke- és árupiacokon, tüzelve a globális inflációt az árak emelkedésén keresztül.
Az európai alapkamat várható ívéről úgy nyilatkozott: a folyamatosan érkező adatok alapján hozzák majd meg a döntéseket idővel, egyelőre nem tudni, merre halad tovább az emelési folyamat. Kiemelte: a napokban kialakult bankpánik hatása a mostani döntést nem befolyásolta döntően, mivel az ehhez szükség adatfelvétel már hetekkel ezelőtt lezárult.
Az inflációs cél 2 százalékon tartása továbbra is elsődleges az EKB számára, az infláció szintjét pedig minden erejükkel igyekeznek majd ehhez a célhoz közelíteni. Hozzátette: a mai kamatdöntést a túlnyomó többség támogatta a szervezetben, így kiállnak az 50 bázispontos emelés mellett.
Lagarde kiemelte: ha a helyzet úgy kívánja, rendelkeznek még további eszközökkel, amelyeket be lehet vetni az inflációs cél elérése érdekében.
