Történelmi látogatás: a volt tajvani elnök Kínába utazott
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Világgazdaság„A Tajvani-szoros két oldalán élő emberek etnikailag kínaiak, és mindannyian Jen császár és a Sárga Császár leszármazottai – jelentette ki Ma Jing-csiu, aki 2008 és 2016 között volt Tajvan elnöke. A két uralkodó leszármazottai a kínaiak közös ősére utaló kifejezés.
Fotó: AFP
A Koumintang (KMT) politikusa az első – igaz, nem hivatalban lévő – tajvani elnök, aki Kínába utazott az 1949-es polgárháború lezárulta óta. Ma Jing-csiu történelmi látogatásán magas rangú kínai tisztviselők helyett diákokkal találkozik, és második világháborús, valamint más történelmi helyszíneket látogat meg. Kedden Nanking városában időzött, ahol megtekintette a Szun Jat-szen múzeumot – írja a Reuters.
Reméljük, hogy a két fél együtt fog dolgozni a háború elkerülésért, a békéért és Kína újjáélesztéséért
– mondta az egykori államfő. Hozzátette: ez a kínai nép felelőssége a szoros mindkét oldalán. A volt elnök látogatása része annak a kapcsolatfelvételnek, amelyet Tajvan fő ellenzéki pártja, a Kuomintang folytat Kínával a feszültségek csökkentésének reményében. A KMT hagyományosan a Pekinggel való szoros kapcsolatokat támogatja.
A szigetet kormányzó Demokratikus Haladás Pártja azonban bírálta az utazást, mivel Tajpej néhány napja újabb szövetségest vesztett, így már csak 13 állam ismeri el független országnak. Caj Jing-vent Peking szeparatistának tartja, és nem is tárgyal vele, ellenben a KMT politikusát szívesen fogadták, akit egyetemi hallgatók és kutatók kísértek el útjára.
Tajvani identitás
Tajvanon zömében kínaiak élnek, de az utóbbi időkben kialakult a tajvani identitás: 2021-ben az emberek több mint 63 százaléka tajvaninak tartotta magát, csupán 2,7 százalék tekintett magára csak kínaiként, 31 százalék pedig egyszerre kínainak és tajvaninak vallotta magát.
A 20. század első felében a sziget a Japán Birodalom része volt, majd a második világháború után visszakerült Kínához. A világégés után kiújult a polgárháború a Mao Ce-tung vezette kommunisták és a Csang Kaj-sek irányította nacionalisták között, az utóbbiak vereségük után, 1949-ben Tajvanra vonultak vissza.
A szárazföldi Kínában létrejött a Kínai Népköztársaság, míg Tajvanon a Kuomintang-erők a Kínai Köztársaságot kiáltották ki. Mindkét fél szerint ők képviselik az igazi Kínát. Az ENSZ-ben 1971-ig Tajpej képviselte Kínát, majd a Kínai Népköztársaság vette át a helyét. A saját kormányzatot fenntartó, 24 millió lakosú Tajvant Kína a saját részének tekinti.
Nő a feszültség, megint „kínai vizekre” hajózott egy amerikai rombolóKína ismét távozásra szólította fel a Milius nevű amerikai rombolót, amely behajózott a Dél-kínai-tenger Kína által sajátjának tartott részére. Peking felszólította az Egyesült Államokat, hogy sürgősen hagyjon fel az ilyen jellegű provokációval, hozzátéve, hogy ha nem teszi, viselnie kell a következményeket. A hajót a Hszisa (Paracel)-szigetek közelében észlelték. |
