Európa, az EU – de a egésze is – komoly dilemma elé kerülhet, akár bajba is juthat, ha 2024-ben az elnökválasztáson a republikánus ellenzék nyer az Egyesült Államokban. Március végén az amerikai Empire Stakes sportfogadási iroda Európában 2:1-es oddsszal adja Joe Biden győzelmét, Donald Trumpnak 5:2-es esélyt ad. Valamivel jobbnak látja Trump esélyeit a Betting.Betfair brit fogadóiroda, megemlítve, hogy Trump jön fölfelé, hiszen tavaly novemberben csak 18 százalékos esélyt adtak feltételezett ellenfele, Joe Biden demokrata elnök elleni 2024-es győzelmére.
Fotó: Getty Images
Kormányváltás következhet be, és ha a demokratákat felváltják a republikánusok, akik közül sok meghatározó politikus is osztja azt a véleményt, amely szerint Washingtonnak a csendes-óceáni potenciális hadszíntérre, a Kínával való katonai-politikai-gazdasági szembenállásra kell koncentrálnia. Az orosz–ukrán háború, az Oroszországgal való szembenállás fontosságban visszacsúszhat a második-harmadik helyre.
Washington kiszáll?
Ezzel kapcsolatos kétségeinek adott hangot Németország védelmi minisztere, Boris Pistorius a Welt am Sonntag című német hetilapnak nyilatkozva. Szerinte az amerikai választási eredmény „alig elképzelhető mértékű” kihívás elé állíthatja az EU-t, hiszen
Washington állja az Ukrajnának nyújtott katonai támogatások jóval több mint kétharmadát.
Ha ez csökkenni kezd, az beláthatatlan következményekkel járhat. A cikk árnyaltan fogalmazva felveti annak a lehetőségét, hogy az esetleges új amerikai elnök „a lovak közé dobja a gyeplőt”, és kiszáll Ukrajna támogatásából, vagy radikálisan visszafogja azt. Átadja ezt a főszerepet a Nagy-Britannia kiválásával, az energiaválsággal, a növekedési ütem lassulásával gazdaságilag, az Ukrajnának nyújtott fegyver- és lőszertámogatások miatt katonailag is meggyengült EU-nak, a maradék-NATO-nak.
Az idő nem Európának és az ukránoknak dolgozik. A France 24 tévécsatorna megszólaltatta Michel Goya nyugállományú tengerészgyalogos ezredest, hadtörténészt, aki szerint
Ukrajnának egy eredménnyel kecsegtető ellentámadáshoz belátható időn belül legalább 12, nyugati nehézfegyverekkel jól felszerelt és kiképzett dandárra (65-70 ezer katonára) lenne szüksége.
Április elején Kijev legfeljebb három-négy ilyen dandárt képes kiállítani, ami kevés – mondja. Az ukránoknak az ellentámadáshoz az oroszok által elfoglalt és állásokkal megerősített terepen kellene haladniuk, nyugati, nagyrészt ismeretlen nehézfegyverzettel, harckocsikkal. Ezekről nem tudni, hogy miként viselkednek a raszputyica, a kelet-európai méteres tavaszi–őszi sártenger körülményei között. Az orosz tankoknak ezért is szélesebb a lánctalpa, jóval kisebb a súlya – kevesebb az egy négyzetcentiméterre jutó talajnyomása, mint a nyugatiaknak.
Jön a hadigazdálkodás?
„Ha Németországnak egyetlen Patriot lég- és rakétavédelmi rendszere marad csak, mit kezdünk vele?”
– kérdi Pistorius annak ismeretében, hogy Berlin e fontos védelmi elemének tekintélyes részét átadta az ukránoknak, illetve a lengyeleknek. (2002-ben a Bundeswehrnek még 36 ilyen rendszere volt. Ma már az USA-nak sincs több, mint 15 Patriot zászlóalja.) A szociáldemokrata párti német védelmi miniszter elveti Wolfgang Ischinger, a müncheni biztonsági konferencia egykori vezetője javaslatát, hogy az EU-ban, így Németországban is vezessék be a hadigazdálkodást (Kriegswirtschaft) – amely szerinte azt fejezné ki, hogy a NATO-tag Németország közvetlen hadviselő félként beszáll az ukrán háborúba. A témával függ össze René Pfister Spiegel-tárcaíró véleménye: Olaf Scholz kancellár – átesve a ló túlsó oldalára – egy új Oroszország-katasztrófába vezeti a németeket. Scholz túlságosan is megbízik az USA-ban mint védhatalomban.
„Egy szép napon olyan világra ébredhetünk, amelyben tehetetlenül kell majd tűrnünk Putyin atomrobbanófejeinek való kiszolgáltatottságunkat”
– figyelmeztet.
Zsákutcában
Az EU erőfeszítései a közös fegyver- és lőszerbeszerzésre nem átütő sikerűek. Például a lengyelek, akik Európa egyik legerősebb hadseregét építik, Dél-Koreától (és nem Németországtól) vásárolják meg lemerült nehéz páncéloserejük (MBT) pótlását. Berlin, a német hadiipar koránt sincs és a közeli években nem is lesz abban a helyzetben, hogy pótolja az amerikai támogatás nem kizárható csökkenését. Pistorius szerint
2030-ig sem tudják megoldani a Bundeswehr felszerelési problémáit,
amelyeket tovább súlyosbított az Ukrajnának nyújtott, az utóbbi időben ötszörösére növelt német támogatás. Továbbá az új amerikai elnök megkövetelheti NATO-szövetségeseitől, hogy álljanak mellé a csendes-óceáni hadszíntéren folyó erődemonstrációban. Emiatt jövőre a német haditengerészet – vélhetően szerényebb mértékű – Amerikát támogató csendes-óceáni flottademonstrációt tervez.
