Az Emissziókereskedelmi Rendszerének (EU-ETS) elemzéséből kiderül, hogy a legnagyobb kibocsátók mindegyike széntüzelésű erőmű, és amelyek mindegyike vagy Németországban vagy Lengyelországban található – írja az Ember nevet viselő think tank kedden közzétett tanulmányában.
Fotó: INA FASSBENDER / AFP
Az európai áramtermelés kibocsátása az elmúlt évtizedben folyamatosan csökkent párhuzamosan a szén kivezetésével, amelyet csak mérsékelten fordított visszájára az elmúlt két év energiaválsága.
A szénerőművek szennyező voltát jelzi, hogy az áramtermeléshez kapcsolódó kibocsátások negyedét adja a tíz legnagyobb ilyen létesítmény, ráadásul ezek közül hét az elmúlt évtizedben minden évben szerepelt a tíz legnagyobb szennyező listáján. Ez a tíz erőmű az EU-ETS által érintett kibocsátások 13 százalékáért felel. Noha a kibocsátási kvóták ára tavaly csúcsokat döntött, a gázárak még nagyobb mértékben emelkedtek, így a piac nem korlátozta a szénerőművek működését.
Az áramtermeléshez köthető kibocsátások több mint 60 százalékáért a szén volt tavaly a felelős,
amelynek kétharmada Németországból és Lengyelországból érkezett. A szénerőművek tavaly 6 százalékkal szennyeztek többet, mint 2021-ben, ugyanakkor az kedvező jel, hogy a 2019-es, járvány előtti szint alatt maradt a karbonkibocsátásuk. Ugyancsak bizakodásra adhat okot, hogy a hosszú távú trend továbbra is a szénfelhasználás visszaszorulására utal, így 2022-ben a szénerőművek kibocsátása 40 százalékkal múlta alul az egy évtizeddel korábbit.
Ugyanakkor azt is érdemes lehet figyelembe venni, hogy a jelentős kibocsátás ellenére Lengyelország csökkentette az EU-n belül a legnagyobb mértékben a villamos energiatermeléséhez köthető szennyezését. Ez azonban főként a kereslet csökkenésének köszönhető és hosszabb távon Varsó továbbra is az egyik legkevésbé ambiciózus szereplő az áramtermelés megtisztítása terén.
A kutatás arra is rámutat, hogy az áramtermelés legnagyobb szennyezői már hat éve zsinórban ugyanazok a közműcégek: német RWE, a lengyel PGE és a cseh EPH voltak.
