Recesszióban ragadt a kardcsörtető Észtország, hiába csökkent az infláció

Kevés gazdasági babér terem a külpolitikában aktív, radikálisan oroszellenes Kaja Kallas észt kormányfőnek: amikor 2021-ben hatalomra került, még nőtt az észt gazdaság, tavaly azonban már negyedévről negyedévre visszaesett, és a friss idei első negyedéves adatok további zsugorodást mutatnak. A három balti köztársaság közt ez a legrosszabb gazdasági teljesítmény, bár a legutóbbi két negyedévvel Litvánia sem büszkélkedhet.

Az egyetlen vigasz az első negyedévi észt bruttó hazai termék adataiban, hogy a visszaesés ezúttal csak 0,6 százalék az előző három hónaphoz képest, holott tavaly rendre mínusz 1 százalék körüli számokat produkált az észt gazdaság. Ez most arra volt elegendő, hogy éves bázison csak 3,2 százalék legyen a visszaesés a tavaly év végi 4,0 százalék után, miközben a litvánok mínusz 2,5 százaléknál tartanak, a letteknél pedig enyhén, 0,7 százalékkal nőtt az első negyedévi GDP éves alapon.

Pedig az inflációban – amely erősen befolyásolja a GDP egyik alapösszetevőjét, a fogyasztást – az észtek már jelentős eredményt értek el. Az Európai Unióban az inflációs folyamatok határozott regionális jellegzetességeket mutatnak, a jelenlegi árhullám során a Baltikumban például hamarabb érték el a csúcsokat másoknál, és meglehetősen magas szinten. Az észt infláció körülbelül ugyanazon a szinten csúcsosodott ki, mint a magyar, 25 százalék körül, csak nagyjából fél évvel korábban. Azóta áprilisig 13,5 százalékra csökkent.

Az alacsonyabb  – bár még mindig tetemes – infláció, úgy tűnik, egyelőre nem hozta meg a háztartások vásárlási kedvét: a január–márciusi időszakban 1,9 százalékkal volt kisebb a privát fogyasztás, mint egy évvel korábban, ez még a negyedik negyedévi 1,5 százalékos csökkenésnél is nagyobb. Ha a GDP-t nem is, a külkereskedelmi mérleget ez javíthatta, hiszen az import a 3,6 százalékos növekedés helyett 7,3 százalékkal visszaesett, ám a külkereskedelem dinamikája mégsem mondható rózsásnak:

ami alig jobb teljesítmény a megelőző negyedévi mínusz 7,3-nél. Saját devizájuk nincs, az eurót használják, így saját árfolyam-politikával nem befolyásolhatják a külkereskedelmet és az inflációt sem.

A beruházások esnek, holott a Kallas liberális Reform Pártja által kormányzott Észtország nem néz szembe olyan csúszással az európai uniós pénzek utalásában, mint Lengyelország és Magyarország: az éves visszaesés 3,4 százalék az előző negyedévi 13,1 százalékos növekedés után. A háztartások 63,7 százalékkal költöttek kevesebbet ingatlanra. Ami még mindig húz a termelés oldalán, az a mezőgazdaság, de 

és a gyengélkedő energiatermelés-légkondicionálás és szállítás-logisztika.

Kallas Reform Pártja márciusban nyert választásokat, a következő voksolást csak négy év múlva tartják.