Olaf Scholz német kancellár és pénzügyminisztere, a szabad demokrata Christian Lindner húszmilliárd euróval csökkenteni tervezi a 2024-es költségvetés kiadásait. (Egy euró 375,7 forint.) A cél: megvágni minden tárca büdzséjét a védelmi tárca kivételével, de a lépés valószínűleg súlyos feszültségeket okoz majd a koalícióban. A Zöldek ugyanis inkább adóemelésekből finanszíroznák a hiányt, méghozzá a leggazdagabbak terheinek növelésével.
Fotó: Frederick Florin / AFP
A Bloomberg megbízható forrásokból származó értesülése szerint szinte minden német minisztérium kiadásait két-három százalékkal faragnák le. Ebből meg is lesz a megtakarítani szándékozott összegnek mintegy a fele, arról azonban még dönteni kell, hol találják meg a maradékot.
Lindner olyan politikailag érzékeny területeken is alkalmazna megszorításokat, mint a segélyezés,
mert szerinte csak így lehet kiegyensúlyozott a költségvetés. A szociáldemokrata kancellár azonban ezt elkerülné, különösen a szegénységben élő gyermekek támogatását nem akarja megkurtítani.
A pénzügyi tárca szóvivője nem kommentálta az értesülést arra hivatkozva, hogy még folynak az egyeztetések a jövő évi költségvetésről. A deficit előrejelzések szerint az idén eléri a 4,25 százalékát a tavalyi 2,6 százalék után, és fokozatosan 0,75 százalékra csökken 2026-ra.
Bár a kormánykoalíció harmadik tagja, a Zöldek nyilvánvalóan ellenezni fogják a kiadások csökkentését, a párt egyik legfontosabb minisztere, a gazdasági tárcát vezető Robert Habeck helyzetét nehezíti, hogy jelentősen visszaesett a népszerűsége. Az Insa Institute kedden nyilvánosságra hozott felmérésének eredménye szerint
a megkérdezettek ötven százaléka Habeck távozását követeli az épületenergetikai törvény módosítása miatt,
amely szerint jövő évtől nem lehet kizárólag fosszilis energián alapuló fűtési rendszert újonnan beépíteni. Csak a szavazók 28 százaléka szerint kellene tovább a posztján maradnia.
Fotó: Christoph Soeder / AFP
Idő azonban van még, hiszen a kormánynak július első hetéig kell nyilvánosságra hoznia a költségvetési tervezetet, hogy a parlament alaposan tanulmányozhassa és ősszel elfogadhassa azt.
Nevük elhallgatását kérő források szerint kompromisszum lehet az olyan kiadások csökkentése, amelyek ellentmondanak a kormány klímacéljainak, például bizonyos típusú dízel üzemanyagok támogatása. Ezt régóta sürgetik a Zöldek, Lindner azonban eddig kategorikusan ellenállt.
Abban azonban a kancellár és a pénzügyminiszter is egyetért, hogy a katonai kiadásokhoz semmiképpen nem nyúlnak, mivel Berlin ígéretet tett a kiadások növelésére és Ukrajna folyamatos támogatására. Boris Pistorius, a tárca szociáldemokrata vezetője az ötvenmilliárd eurós védelmi büdzsé tízmilliárd eurós növelését szeretné, de illetékesek szerint lehet, hogy
jövőre meg kell elégednie két-három milliárd eurós emeléssel.
A által előírt küszöböt, a GDP két százalékát így Németország semmiképpen sem éri el, ahhoz ugyanis további húszmilliárd eurót kellene védelemre költenie, miután felhasználták azt a 100 milliárd eurós külön alapot, amelyet Scholz nem sokkal az után hozott létre, hogy Oroszország megtámadta Ukrajnát.
Fotó: Christoph Soeder / AFP
Jövőre ráadásul a költségvetési kiadások jóval nagyobb hányadát teszik majd ki a kamatfizetések: a kormánynak több mint 40 milliárd eurót kell adósságszolgálatra fordítania a 2021-es négymilliárd euróval szemben.
Abban pedig mindhárom koalíciós párt egyetért, hogy a szövetségi kormánynak 2024-ben vissza kell állítania az alkotmányos hitelfelvételi korlátot,
amelyet három évre függesztettek fel a koronavírus-járvánnyal és az energiaválsággal kapcsolatos állami kiadások növelése érdekében. A mechanizmus előírja, hogy a szövetségi költségvetési deficit nem haladhatja meg a GDP 0,35 százalékát.
