A holland kormány októberben véglegesen leállítja a groningeni gázmezőt, ezzel súlyos problémákat okozhat az energiaválsággal küzdő Európa számára – írta a Bloomberg.
A kitermelést 1963-ban kezdték meg a Groningen-gázmezőn, amely Nyugat-Európa egyik legfontosabb belföldi energiaforrásának számít. A környező településeken azonban egyre nagyobb az ellenállás a további kiaknázással szemben, ugyanis a az elmúlt években több száz, akár 3,6-es erősségű földrengés házak ezreit rongálta meg.
A döntés előtt Mark Rutte miniszterelnök csak hajszál híján nem bukott meg egy bizalmi szavazáson, így a gázmező lezárásával a saját népszerűségét is megpróbálja visszanyerni a környéken.
Az év elején a holland kormány ígéretet tett arra, hogy 30 év alatt összesen 22 milliárd eurót fordít a groningeni lakosok kártalanítására, ám a bizalmatlansági szavazás így is folytatódott, mivel Rutte kabinetjét azzal vádolták, hogy évek óta nem törődnek a helyiek panaszaival.
A Groningeni Bányakár Intézet szerint a régióban található mintegy 327 ezer lakóingatlanból legalább 127 ezerben keletkezett valamilyen kár. A térségben 2012 óta több mint 3300 épületet bontottak le, mert a földrengések miatt nem voltak biztonságosak.
A holland kormány jövőre a gázkutakat is felszámolhatja, betonnal feltöltve őket. A jelenleg csak minimális szinten üzemelő groningeni mezőből októberig még legfeljebb 2,8 milliárd köbméter gázt fognak kinyerni.
A bejelentés után a holland határidős gázügyletek az európai referenciaértéknél több mint 30 százalékkal magasabbra ugrottak, a lépés kritikusai pedig attól tartanak, hogy a kimaradás súlyos problémákat okozhat , ha a tél jövőre hidegebb lesz a vártnál, vagy az újra erősödni kezd.
A bezárásról szóló döntés nem teljesen visszavonhatatlan – ha újabb energiaválság vagy nagyon hideg tél következne be, akkor körülbelül két hétig tartana a kutak újranyitása – ha nem betonozzák be őket.
