A múlt héten az Európai Központi Bank emelt kamatot, és sorban teszik ezt a nem az euróövezethez tartozó európai jegybankok, kivéve a sok más tekintetben is sajátos jellemzőkkel bíró közép-európai gazdaságokat. Itt az felpörgése és az ellene harcot indító jegybanki kamatemelések is előbb kezdődtek, és a régióban elsőként a Magyar Nemzeti Bank immár a kamatcsökkentési ciklus megkezdéséig is eljutott.
Miközben Európa egyre határozottabban a recesszióba tart, a központi bankok világos jeleit adják, hogy jelenleg jobban tartanak az immár második éve igen magas, a fogyasztókat megsanyargató és a bérigényeket felturbózó inflációtól, mint a gazdasági visszaeséstől.
Az EKB máris jelezte, hogy júliusban újra feljebb tolja a kamatait. Csütörtökön emelt – a kamatait a frank túlerősödésétől való félelmében másoknál jóval alacsonyabban tartó – svájci jegybank is, negyed százalékponttal 1,75 százalékra, és jelezte azt is, hogy újabb lépés következhet.
A tény, hogy az EKB valószínűleg agresszívabb lesz a vártnál – kamatot emelhet júliusban és szeptemberben is –, elősegíthet egy újabb negyed százalékpontos emelést Svájcban is – vélték jegyzetükben az ING elemzői, akik szerint ezután évekig ezen a szinten maradhat az egy éve még a mínuszban tartózkodó svájci kamat, a csökkentésére nincs kilátás.
Dupla szigor, brutális emelés
A norvég jegybank ezzel egyidejűleg kétszer akkorát emelt, mint a várakozás: 50 bázispontot, 3,75 százalékra. Ez a legmagasabb szint 15 éve, és a bank előrevetítette: augusztusban vélhetően megint emelni fog, mert a 6,7 százaléknál járó éves infláció jóval magasabb, mint az inflációs célja, a 2 százalékhoz közeli szintek.
Eközben a norvég kiskereskedelmi forgalom már több mint egy éve zuhan, és az efféle malőrhöz ugyanebben a cipőben járó – és szintén a kamataikat emelgető – skandináv testvéreikhez hasonlóan nem szokott norvégok a drágulás kompenzálására erőteljes bérigényekkel álltak elő.
Ha nem emeljük meg a kamatot, az árak és a bérek gyorsan tovább emelkedhetnek, és az infláció betokosodik. És akkor drágábbá válhat, hogy újra levigyük az inflációt
– indokolt a bank elnöke, Wolden Bache.
Ezek a jegybanki érvek Európa-szerte visszhangoznak. Pofonként élték meg például a britek – akiknek a sajtójában tavaly óta az egyik leggyakoribb kifejezés a „megélhetési válság” –, hogy a jegybank, a Bank of England bizalomkeltő áprilisi inflációs jelentése után májusban mégse csökkent az éves infláció, hanem 8,7 százalékon ragadt.
Ennek megfelelően a Bank of England csütörtökön szintén ráduplázott a várakozásokra, és fél százalékponttal 4,75 százalékra emelte irányadó kamatát: ez már a 13. egymást követő emelés – és várhatóan még nem is az utolsó –, és a brit kamat már a 2008-as pénzügyi válság szintjein jár.
A legnagyobb huszárcsínyt a Boszporusz túloldalán a török jegybank követte el. Ők évekre félretették a közgazdasági tankönyveket, nem szigorítottak, amikor kellett volna, és meg is fizették az árát a törökök az európai tempó többszörösére gyorsuló infláció és a líra zuhanása formájában. Az újabb elnöki ciklusát most kezdő Recep Tayyip Erdogan azonban a gazdaság rendbetételét ígérte, a jegybank pedig nem kevesebbet emelt csütörtökön fő kamatán, mint 650 százalékpontot. Igaz, a 15 százalékos új ráta jóval az elemzők 21 százalékos jóslata alatt van.
Mindeközben a magyar forint a 370-es szintnél is erősebben kereskedik az euró ellenében, a több mint egyéves csúcsok közelében, két nappal azután, hogy a Magyar Nemzeti Bank megint csökkentette a kamatait. Pedig láthatjuk:
a kontraszt a kamatait emelő nyugat-európaiakkal nem is lehetne nagyobb.
A magyarázat a forint nyugalmára: az MNB kamatai még mindig magasak, van honnan csökkenteni tehát, miközben a magyar infláció a nagyon magas szintekről várhatóan a lazítás mellett is meredeken tovább fog csökkenni az év hátralévő részében.
A régió többi országában, amelyekhez képest a magyar infláció fáziskésésben mozog, jelenleg sokkal alacsonyabb az infláció, mint nálunk, a jegybankok azonban mégsem mernek kamatot vágni, mert nem számíthatnak olyan radikálisan gyors inflációcsökkenésre, mint Magyarország, miközben a többi európai jegybank és az amerikai Fed reakciói arra utalnak, hogy vannak még bőven inflációs kockázatok.
