Nagy-Britanniában várható a legfejlettebb ipari gazdaságok csoportján belül a legmagasabb az idén a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) szerdán ismertetett új globális előrejelzése szerint.
Az OECD 2023 egészére átlagosan 6,9 százalékos brit inflációval számol. Kimutatásuk szerint ez az inflációs ütem lenne a leggyorsabb a szervezet legfejlettebb gazdaságai közül, bár nem számítana kiugróan magasnak: a prognózis Németországban 6,3, Franciaországban 6,1 százalékos idei átlagos inflációt valószínűsít.
Az előrejelzés szerint az OECD egészében az átlagos infláció 6,6 százalék lesz az idén.
A harmonizált fogyasztói árindex alapján mért átlagos inflációs ütem Nagy-Britanniában tavaly 9,1 százalék volt. A szervezet jövőre 2,8 százalékos átlagos brit inflációt vár.
Áprilisban lassult tavaly ősz óta először 10 százalék alá az éves összevetésben számolt infláció Nagy-Britanniában: a brit statisztikai hivatal (ONS) legutóbb azt mérte, hogy a fogyasztói árak átlagosan 8,7 százalékkal voltak magasabbak abban a hónapban, mint egy évvel korábban.
A brit infláció fő hajtóereje az élelmiszerek drágulása:
ebben a termékkategóriában átlagosan 19,1 százalékkal emelkedtek a kiskereskedelmi árak az áprilissal zárult tizenkét hónapban.
Az inflációs kosárban ez az összetevő több mint négy és fél évtizede nem drágult az utóbbi hónapok ütemeihez hasonló mértékben. Legutóbb 1977 augusztusában volt a mostaninál magasabb az élelmiszerár-infláció Nagy-Britanniában: akkor 21,9 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak éves összevetésben ebben a kategóriában.
A jelenlegi brit inflációs környezetben a Bank of England másfél éve folyamatosan és agresszív mértékben szigorítja monetáris politikáját. 2021. december 16-án kezdte a szigorítási ciklust az addigi 0,10 százalékos rekordmélységű kamatszintről, az azóta végrehajtott tizenkét kamatemelés nyomán a jelenlegi alapkamata 4,50 százalék. A legutóbbi kamatemelési döntéshez fűzött előrejelzésében azt valószínűsítette, hogy az éves brit infláció 2023 végéig 5 százalék körüli ütemre lassul, és 2024 kései szakaszában visszatér a 2 százalékos célszintre.
Minimálisan javította világgazdasági növekedési előrejelzését az OECD
Az iparosodott országok szervezete, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) minimálisan felfelé módosította a 2023-as világgazdasági növekedésre vonatkozó előrejelzését, és nem változtatott a jövő évi prognózisán – derült ki a szerdán közzétett jelentésből.
Az OECD a márciusban jelzett 2,6 százalék helyett 2,7 százalékos növekedést vár az idei évben, a jövő évre pedig fenntartotta a korábban jelzett 2,9 százalékos előrejelzését. A jelentés összefoglalójában kiemelik: az idei 2,7 százalékos bővülés – a pandémia első évét, 2020-at leszámítva – a legalacsonyabb éves növekedési ütem a 2008–2009-es gazdasági válság óta, annak ellenére, hogy a kínai járványellenes korlátozások feloldása lökést adott a világgazdaságnak.
Régiós bontásban az látszik, hogy az Egyesült Államok gazdasága a várakozások szerint az idei 1,6 százalékos bővülés után jövőre 1,0 százalékkal nő a kamatemelések gazdasági növekedést visszafogó hatása miatt. A világ második legnagyobb gazdaságában, Kínában idén 5,4 százalékos, jövőre 5,1 százalékos növekedést várnak, az előbbi 0,1, az utóbbi 0,2 százalékkal haladja meg a márciusi prognózist.
Az energiaárak visszarendeződésének és az alacsonyabb inflációnak köszönhetően az euróövezet növekedése az idei 0,9 százalékról 2024-ben 1,5 százalékra gyorsul. Márciusban az OECD 2023-ban 0,8 százalékos 2024-ben pedig 1,4 százalékos növekedést várt az eurózónában.
A GDP-bővülés az OECD 38 tagállamában 2023-ban és 2024-ben egyaránt átlagosan 1,4 százalék lesz. Az összefoglalóban hangsúlyozzák, hogy a restriktív monetáris politika még jó ideig korlátozni fogja a kereslet növekedését, és a 2022-es monetáris szigorítások teljes hatása csak 2023 későbbi szakaszában vagy 2024 elején jelentkezik.
Az energiaárak emelkedése és az ettől elmaradó béremelések hatására a reálbérek csökkentek, de a jelentés szerint az OECD legtöbb tagállamában 2023 végére megáll a bérek vásárlóértékének csökkenése.
Az infláció az előrejelzések szerint 2023-ban és 2024-ben fokozatosan mérséklődik. Az árindex a G20-as gazdaságokban 2023-ban átlagosan 6,1 százalékra, 2024-ben pedig 4,7 százalékra mérséklődik, amely minimálisan haladja meg a márciusi prognózisban várt értékeket.
Az OECD a szigorú monetáris politika folytatását, a fiskális támogatások célzott alkalmazását és növekedésösztönző, strukturális reformok előtérbe helyezését javasolta tagállamainak.
Ami a magyar gazdaság kilátásait illeti, a az idei stagnálást követően jövőre 2,5 százalékkal bővülhet. A novemberben publikált féléves jelentésben 2023-ra 1,5 százalékos növekedéssel számolt az OECD. Előrejelzése szerint a fogyasztói árindex második félévi erőteljes mérséklődése erősítheti a gazdasági növekedést. Az éves átlagos infláció 2023-ban 19,2 százalékról jövőre 5,4 százalékra lassul. A munkanélküliségi ráta a vizsgált időszakban 4,2 százalékról 4,3 százalékra emelkedhet.
