Habár a koronavírus-járvány után ismét szabadon élhetjük az életünket, az még nem alakult ki teljesen, hogy a munkavégzésnek mi a megfelelő helye, környezete, ideje. Ugyanígy kérdéses, hogy a diákság hol éljen, amíg a tanulmányait végzi.
Fotó: Shutterstock
Ezeket a témákat kutatta a CBRE globális ingatlan-tanácsadó cég, amelynek a tanulmánya szerint 2022-ben több mint 11,5 milliárd eurót (4279 milliárd forint) fektettek be Európában kifejezetten a diákoknak épített szállásokba (purpose built student accomodation, rövidítve PBSA), de még ez is csak a kereslet 15 százalékát fedi le a földrészünkön – ráadásul a kollégiumi helyekkel sem állunk jól.
A PBSA magasabb szintű elhelyezést és szolgáltatást nyújt, mint egy hagyományosan értelmezett kollégium,
az elemzőcég szerint van olyan hely, ahol a diákok „lakhatnak, dolgozhatnak, tanulhatnak, szocializálódhatnak és szórakozhatnak”.
Mi növelné a vonzerőt?
Növeli a keresletet, hogy az európai oktatás jó színvonalú és viszonylag olcsó, ezáltal vonzó az EU-n kívülről érkező diákok számára is.
A kínálati hiány ugyanakkor bérletidíj-emelkedéssel járt, azaz sokkal több ilyen szálláshelyre lenne szükség, ami egyébként a befektetőknek is kecsegtető lehetőség volna, mivel a bérleti szerződések legalább 10-12 hónapra szólnak, azaz stabilan tervezhetők.
Fotó: Shutterstock
Magyarországon a PBSA-piac fejlődésére még várni kell néhány évet: azoknak, akik ilyen típusú szállást szeretnének, egyelőre a magánbérleti piacon kell megoldást találniuk. Pedig a kereslet már most megmutatkozik: Budapesten 5-10 ezer szobára lenne szükség, és Debrecenben is megjelent már az igény a speciálisan diákoknak kialakított szobák iránt
– mondta Tóth Csaba, a magyarországi hotelüzletág igazgatója, aki hozzátette: az egyetemek vonzerejét is növelnék az ilyen típusú szállások a hazai és külföldi hallgatók körében.
Mi a fontos a munkavállalóknak?
Lesz tennivaló a munkahelyek tekintetében is, mert a 2023-as európai bérlői felmérés szerint a cégek ingatlannal kapcsolatos döntései egyre inkább összekapcsolódnak a munkavállalókkal kapcsolatos stratégiákkal.
Itt nyilván szerepet játszik, hogy a koronavírus-járvány után egyes vállalatok megmaradtak főleg az otthoni munkavégzésnél,
más cégek visszarendelték az irodába a teljes állományt, egyes munkáltatók pedig köztes megoldásra, a hibrid munkavégzésre szavaztak.
A CBRE elemzésének a főbb megállapításai a következők:
- a cégek kétharmada rendelkezik a hibrid munkavégzést támogató politikával,
- az irodai jelenlét aránya 26–60 százalék között mozog a kelet-közép-európai cégeknél,
- a vállalatok 77 százaléka esetében két-három napot töltenek a munkavállalók az irodában,
- a cégek 76 százaléka – az előző pont miatt is – csökkentette az irodai férőhelyek számát,
- ugyancsak 76 százalék növelte viszont a közösségi munkavégzés tereit.
A megkérdezett vállalatok csaknem fele, legalább egyes funkciókat tekintve, jobb minőségű irodába költözik, további 23 százalékuk pedig folyamatosan vizsgálja a költözési lehetőségeket, ami az elkövetkező években további mozgást teremt a piacon
– közölte Lukasz Kaledkiewicz, a kelet-közép-európai irodai szektor vezetője.
Merre indul az irodapiac?
A kutatás kitért arra is, hogy a munkavállalók az iroda tekintetében mit tartanak fontosnak manapság.
Kritikus a jó tömegközlekedési kapcsolódás, a második legfontosabb (60 százalék említette), hogy az épületben vagy a környéken legyen élelmiszerbolt és/vagy étterem,
a harmadikként pedig a fenntartható megoldások (58 százalék), majd az elektromosautó-töltőpontok (52 százalék) következnek a kerékpár- vagy robogótárolási lehetőség (38 százalék) előtt.
„A vállalatok igyekeznek rugalmasabb munkatereket biztosítani, ami része a hibrid munkastratégiák fejlődésének, és több helyet adnak a közös munkavégzésre. A saját munkaállomások helyét egyre nagyobb arányban veszi át a »desk sharing«, és az új munkavégzéshez szükséges technológiák iránt is nő a kereslet” – fejtegette David M. Johnston, a közép- és kelet-európai irodabérlők üzletfejlesztési vezetője, aki összegzésként megjegyezte: az irodapiac valószínűsíthetően a rugalmas megoldások irányába mozdul el.
