Szergej Lavrov orosz külügyminiszter nem lát okot a fekete-tengeri gabonaegyezmény július 17. utáni meghosszabbítására, mivel a Nyugat „felháborítóan” viselkedett a megállapodással kapcsolatban, de biztosította a szegény országokat, hogy az orosz gabonaexport folytatódik. A külügyi tárcavezető pénteki ajtótájékoztatóján külön kiemelte e téren az Egyesült Államokat és Nagy-Britanniát.

Black,Sea,Grain,Initiative,2023,Grain,Deal.,Silhouettes,Of,Port
Július 17-én lejár a fekete-tengeri gabonamegállapodás.
Fotó: Glebzter


Lavrov szerint az egyik utolsó szalmaszál Oroszország számára a Togliatti és Odessza között húzódó ammóniavezeték elleni támadás volt, amelyért Ukrajnát tette felelőssé; Kijev viszont Oroszországot vádolta rongálással. „Nem látom, milyen érveket hozhatnak fel azok, akik folytatni szeretnék a fekete-tengeri kezdeményezést" – fogalmazott Lavrov. 

A Reuters a hírrel kapcsolatban emlékeztetett, hogy az ENSZ pénteken aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy június 26. óta nem regisztráltak új hajókat a fekete-tengeri megállapodás keretében, és felszólította az összes felet, hogy „kötelezzék el magukat a megállapodás folytatása és hatékony végrehajtása mellett, további késedelem nélkül". Farhan Haq ENSZ-szóvivő elmondta, hogy jelenleg csak 13 hajó van, amelyek vagy ukrán kikötőkben rakodnak, vagy Isztambulba és Isztambulból közlekednek.
Oroszország és Ukrajna is a világ legnagyobb mezőgazdasági termelői közé tartozik, és a búza, az árpa, a kukorica, a repce, a repceolaj, a napraforgómag és a napraforgóolaj piacának jelentős szereplői. Oroszország a műtrágyapiacon is meghatározó. 

Oroszország azonban akkor is fog gabonát exportálni, ha az alku összeomlik, nyugtatott Lavrov. 

Ebben az esetben „a legszegényebb országoknak hasonló vagy nagyobb méretű gabonaszállítmányokat fogunk biztosítani a saját költségünkön, ingyenesen" – jelentette ki.

Harvesting wheat with combine harvesters in the Orenburg region, Russia
Oroszország saját költségén szállítja a gabonát a szegény országoknak, ha bedől az alku.
Fotó: Anadolu Agency via AFP


Az ENSZ adatai szerint 2018-2020 között Afrika 3,7 milliárd dollár értékben importált búzát Oroszországból, ami a kontinens teljes búzaimportjának a 32 százaléka, 1,4 milliárd dollár értékben Ukrajnából (ez a teljes afrikai búzaimport 12 százaléka). 

Moszkva meggyőzése érdekében tavaly júliusban egy hároméves paktumot is kötöttek, amelyben az ENSZ vállalta, hogy segít Oroszországnak leküzdeni a saját élelmiszer- és műtrágyaszállításai előtt álló akadályokat. Oroszország konkrét követelései között szerepel, hogy az Orosz Mezőgazdasági Bankot (Rosszelhozbank) ismét csatlakoztassák a SWIFT nemzetközi fizetési rendszerhez, hogy újraindítsák a mezőgazdasági gépek és alkatrészek szállítását Oroszországba, valamint hogy feloldják a biztosítási és viszontbiztosítási korlátozásokat.

UN Chartered Ship Brave Commander With The First Humanitarian Food Aid Cargo For Africa, Since Amid Russia's Invasion Of Ukraine, Lefts The Port Of Ukraine's Town Of Yuzhne.
Június 26. óta nem regisztráltak újabb hajókat fekete-tengeri gabonaszállításra.
Fotó: NurPhoto / AFP

További követelések között szerepel a Togliatti és Odessza közötti ammóniavezeték újraindítása, amely lehetővé teszi, hogy Oroszország a vegyi anyagot Ukrajna fő fekete-tengeri kikötőjébe szivattyúzza, valamint az élelmiszer- és műtrágyaexportban részt vevő orosz vállalatok eszközeinek és számláinak zárolásának feloldása.
Moszkva szerint egyik kérdésben sem történt előrelépés.