A francia kormány kiadásainak felülvizsgálata során 10 milliárd euró költségvetési megtakarítást határozott meg, amelyet a következő években célba vesznek – közölte hétfőn Bruno Le Maire pénzügyminiszter.
Fotó: AFP
A Reuters a hírrel kapcsolatban emlékeztetett, hogy a francia közkiadások a GDP-arányában régóta a legmagasabbak közé tartoznak a világon, és jelentősen megugrottak a koronavírus-járvány, majd a tavalyi energiaársokk miatt, ennek következtében
rekordszintre, 4,7 százalékra emelkedett tavaly a költségvetési hiány.
Az idén még ennél is magasabb, a 4,9 százaléka lesz a deficit, amely a kormány céljai szerint fokozatosan 2,7 százalékra csökken 2027-re, amikor lejár Emmanuel Macron elnök mandátuma.
Az ugyan a GDP 3 százalékában szabja meg a hiány maximumát, Franciaország ezt a kritériumot ritkán tartotta be éppen a közkiadások magas szintje miatt.
A hiánycél elérése érdekében vizsgálták felül a kiadásokat, és találták meg a tízmilliárd eurós összeget, amelyet megtakaríthatnak – árulta el Le Maire a pénzügyminisztériumban a közfinanszírozásról tartott konferencián.
Fotó: AFP
A megtakarítások érintik többek között az egészségügyet, a lakhatást és a foglalkoztatást támogató intézkedéseket. A kormány emellett négy év alatt fokozatosan csökkenteni fogja az üzemanyagadó-kedvezményt, amely bizonyos ágazatoknak, például a közúti közlekedésnek kedvez.
Le Maire szerint a megtakarításokra azért van szükség, hogy tartani lehessen a francia államadósság csökkentésének felgyorsítására vonatkozó terveket. A kitűzött cél szerint az államadósságot a GDP tavalyi 111,6 százalékáról az idén 109,6, 2027-re pedig 108,3 százalékra csökkentik.
Megerősítette továbbá, hogy a kormányzat tervezi a gáz- és áramárakra vonatkozó plafon megszüntetését; ezt tavaly azért vezettek be, hogy segítsenek a háztartásoknak megbirkózni a magas energiaárakkal. Az elképzelés szerint megszűnik az alacsony jövedelműeknek járó utalványtámogatás is.
A hírügynökség emlékeztetett, hogy a Fitch április végén AA mínuszra-ra rontotta AA-ról a francia államadósság besorolását, elsősorban a gyengülő közfinanszírozási helyzet, a nyugdíjreform körüli potenciális politikai paralízis és társadalmi elégedetlenség miatt. Az S&P ugyan június elején megkímélte Párizst egy hat héten belüli második leminősítés szégyenétől, meghagyta az AA-s besorolást, de aggodalmát fejezte ki a kilátások iránt, szintén a közfinanszírozás feszített helyzetére hivatkozva.
