BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok
Eu,Flag,Waving,In,Front,Of,European,Parliament,Building.,Brussels,

Egész Európában nem találtak megfelelő személyt az unió egyik stratégiai pozíciójára

Négypárti egyezséget eredményezett az a kinevezés, amelyet az Európai Bizottság még a nyári szabadságolások előtt megejtett. Csakhogy nem az optimizmus, hanem az ellenkezés hozta össze a feleket, mert az Európai Néppárttól a szocialistákig nem érti senki, miért egy amerikai exlobbistát kell megtenni az unió egyik fő versenyjogi közgazdászának.

Nem a kinti hőségtől, hanem az Európai Bizottság (EB) egyik legfrissebb döntésétől füstölögnek sokan Európa-szerte, kivált a franciák.

Eu,Flag,Waving,In,Front,Of,European,Parliament,Building.,Brussels,
Miért kellett külső országból hozni embert az EU egyik stratégiai pozíciójára?
Fotó: Shutterstock

Az EB az egyik fő versenyjogi pozíciójára ugyanis nem a 27 tagállam egyikéből, hanem külső országból, méghozzá az Amerikai Egyesült Államokból talált jelölendő személyt, akinek az életrajza további kérdéseket vet fel. 

Az Európai Unió egyik vezető közgazdászaként majd versenyjogi kérdésekben illetékes Fiona Scott Morton szaktudása nem képezi vita tárgyát, 

hiszen számos tanulmány szerzője és többek között a Yale oktatója. 

Csakhogy korábban dolgozott a lehető legnagyobb technológiai cégeknél, az Apple-nél és a Microsoftnál is, ami főleg a franciák szerint „jogos kérdéseket vet fel” azt illetően, hogy mennyire lenne pártatlan, következésképp a kinevezése „elfogadhatatlan”.

Senki sem alkalmas?

Az EB állományához világszerte tartozó, nagyjából 32 ezer munkatársból úgy 1900 EU-n kívüli nemzetiségű, ám ők túlnyomórészt külföldi országokban tevékenykednek. 

Az 55 esztendős Morton posztja azonban az egyik legmagasabb rangú a közgazdászállások között, hiszen az EB vonatkozó szerve az egységes piac szabályszerű versenyéért is felel, a vezető közgazdász feladatai közé tartozik, hogy az állami segélyeket, a vállalati akvizíciókat és összeolvadásokat illetően, valamint általános gazdasági kérdésekben tanácsot adjon az illetékes biztosnak.

Fiona Scott Morton
Fiona Scott Morton egyetemi oktató is. Fotó: Yale

A hivatalos EB-álláspont szerint az amerikai Morton „volt a legjobb jelölt a tizenegy jelentkező közül”, ezért nem is szándékoznak megmásítani a döntést. Mások azonban messze nem ilyen nyugodtak a választás tudatában – kivált, mert Mortonnal kapcsolatban már 2019-ben, az USA-ban is felvetődött a gyanú, hogy rejtett érdekeket is véd, amikor a képviselőház igazságügyi bizottságának a Facebookot és a Google-t elmarasztaló jelentésének elkészítésében úgy vett részt, hogy nem szólt arról, hogy az Apple-lel és az Amazonnal is szerződésben áll.

Szóval, Vestager biztos nem talált egyetlen európait sem, aki alkalmas volna vezető közgazdásznak?

– kérdezte a franciák korábbi EU-ügyi minisztere és jelenlegi európai parlamenti (EP) képviselője, Nathalie Louiseau.

Sokan csatlakoztak a véleményéhez, a francia szocialista EP-képviselő, Raphael Glucksmann például így vélekedett: „Mi azért dolgoztunk nagyon keményen, hogy szabályozuk a Google, az Amazon, a Facebook, az Apple és a Microsoft tevékenységét, és nem azért, hogy mindezt az ő lobbistájuk kezébe helyezzük.”

Kik nem értenek egyet?

Hasonlóan erősen fogalmazott a francia digitális miniszter, Jean-Noel Barrot, valamint Marine Le Pen pártjának a tagja, Louis Aliot is, aki szerint az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen az európai polgárok és cégek érdekével ellentétesen kulcspozíciót ajándékozott az amerikaiaknak. 

Emmanuel Macron francia elnök párttársa, az ugyancsak EP-képviselő Antoine Armand szerint „abszurd és érthetetlen” a döntés, 

és megelőlegezte, hogy Morton az összes fontos ügyben visszalép majd az eddig tartott európai állásponttól.

Az ellenkezés azóta terebélyesedett, már nemcsak a franciák ágálnak, beszálltak mások is, és a négy legnagyobb pártcsoport vezetője által szignózott levélben kérték a kinevezés visszavonását a versenyjogért felelős biztostól, egyben az Európai Bizottság ügyvezető alelnökétől, Margrethe Vestagertől.

 

Van-e külső befolyás?

Az egyik fő vitapont, hogy Morton miként viszonyul majd a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabályhoz és a digitális piaci intézkedéscsomaghoz. Ennek két fő célja van:

  • biztonságosabb digitális tér létrehozása, amelyben a digitális szolgáltatások valamennyi felhasználójának alapvető jogai védelemben részesülnek;
  • egyenlő versenyfeltételek megteremtése az innováció, a növekedés és a versenyképesség előmozdítása érdekében az európai egységes piacon és globálisan is.

A csomag már életbe lépett, viszont Morton a vita fázisában homlokegyenest ellentétes álláspontra helyezkedett, mint a szabályalkotók, amire most lelkesen emlékeztetik is, kiemelve, hogy az EB kinevezései sem mehetnek szembe általános elvekkel és az EU érdekeivel.

Amikor napjainkban állandó vita tárgya az intézményeink külső befolyásoltsága, pont akkor nem figyelünk arra, hogy ne EU-n kívüli állampolgár töltse be az egyik legmagasabb stratégiai pozíciót

– állt a döntés visszavonását kérelmező négypárti levélben.

A kinevezés idén szeptember 1-jétől érvényes, és három évre szól, azaz magában foglalja 2024 második fél évét is, amikor Magyarország lesz az Európai Unió Tanácsának a soros féléves elnöke.

 

Ajánlott videók

Továbbiak

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.