Import híján a képzés felgyorsításával kezelné a krónikus orvoshiányt a brit kormány
Nagyszabású tervet vázolt fel a brit kormányzat az egészségügyet sújtó krónikus szakemberhiány kezelésére. E szerint az orvosi képzést egy évvel lerövidíthetik és több ezerrel növelhetik a felvett diákok számát. Mindez sokat segít, de Steve Barclay egészségügyi miniszter szerint csak évek múlva lesz komolyabb látszatja, az előnyökre tehát várni kell.
Fotó: AFP
Az Országos Egészségügyi Szolgálat (National Health Service, NHS) vezetői történelmi jelentőségű előrelépésről beszélnek a több mint egy éve kész, de folyvást halogatott terv végrehajtása kapcsán, míg a terv bírálói szerint a NHS-nél uralkodó rossz munkakörülmények miatt a kedvező hatásoknak nyoma sem lesz.
Az NHS-nél december óta több nővérsztrájk volt, az orvosokkal pedig máig nem tudtak dűlőre jutni az elfogadható javadalmazás kérdésében. Ráadásul a másfél évtizedre szóló terv a képzésen keresztül próbálja az érdekeltségi szintet magasabbra emelni, miközben a bérproblémák kezelésére nem nyújt gyógymódot.
Az orvosképzés lerövidítése nem megy egyik napról a másikra, a tananyagon variálni, tömöríteni kell, úgyhogy előbb lefolytatnak egy konzultációt az érintettekkel, hogy a ma ötéves képzési időszakot miként lehetne besűríteni. Valamit sürgősen tenni kell, hiszen
az egészségügyi rendszerből jelenleg 110 ezren hiányoznak, minden 10 álláshelyből egy betöltetlen.
A tervhez készült modellszámítások szerint, ha nem történne semmilyen érdemi beavatkozás, akkor 2037-re 360 ezer betöltetlen állásról beszélhetnénk. A célok elérésének elősegítésére a kormány 2,4 milliárd fontot ígért a következő öt évre. Amanda Pritchard, az NHS vezérigazgatója azon lelkendezett, hogy
nemzedékenként egyszer adódik lehetőség arra, hogy fenntartható alapokra helyezzék az egészségügy humánerőforrás-ellátását, és ez a pillanat most érkezett el.
Fotó: Kristin Greenwood
Rishi Sunak miniszterelnök ehhez kapcsolódva kormánya egyik legjelentősebb kötelezettségvállalásának nevezte a körvonalazódó egészségügyi reformot. Amit 2031-es határidővel vállal a kormány, az a következő:
* megduplázza, évi 15 ezerre növeli az orvosképzésben részt vevő hallgatók létszámát
* a háziorvosi gyakornoki helyeket másfélszeresére bővíti
* duplájára növeli a nővér- és szülésznőképzésben résztvevők számát, ez mintegy 48 ezer a hallgatói helyet jelent
* a következő öt évben megduplázza az NHS-nél a tanulószerződéses gyakorlati képzésben részt vevő gyógytornászok, szülésznők és egyéb szakmákat képviselő hallgatók számát, akiknek fizetés is jár a tandíjmentesség mellé. Az ápolói képzés jelenleg hároméves.
* jövő évtől több száz új orvosi gyakornoki állást hoz létre
* nagy hangsúlyt fektet a munkaerő megtartásra is, rugalmasabb munkakörülményeket és világos karrierlehetőségeket felvázolva.
Erre szükség is lesz, hiszen éves átlagban 40 ezer ápolót veszít a brit rendszer, s ezt a brexit után már nem olyan egyszerű külföldi főleg kelet-európai és a volt brit gyarmatbirodalomból származó vendégmunkásokkal pótolni.
A képzésben résztvevők számának jelentős növelése akkor lehet eredményes, ha az érdeklődést is sikerült felcsigázni hozzá. Az orvosképzésre hagyományos a túljelentkezés, ott ilyen probléma nem látszik, viszont az ápolóképzésre évről évre csökken a jelentkezők száma, a terv bírálói szerint ezzel csak a kiégésüket gyorsítják fel.
Az anyagi megbecsülés kérdése mellett ugyanis nem lehet elmenni, és ezzel a nagy ívű kormányzati program nem is foglalkozik.
A BBC-nek nyilatkozva Wes Streeting, a munkáspárt árnyék egészségügyi minisztere csak gratulálni tudott a Rishi Sunak kormányának ahhoz, hogy saját koncepció híján egyszerűen lenyúlta az egészségügyi reformprogramjukat, amelynek a végrehajtására szerintük nem is alkalmasak.
Az utóbbi 13 év konzervatív kormányai semmilyen munkaerő-fejlesztési terv felvázolására nem voltak képesek, és ennek a brit társadalom itta és issza meg most is a levét – hangoztatta Wes Streeting.
