Megszorítja-e a Kína-dominálta BRICS a nyugatot?

Moszkva számára az Ukrajna elleni támadást követő időszakban különlegesen fontossá vált a BRICS (Brazília, Oroszország, India, Kína és Dél-Afrika), mert a Kreml úgy véli, hogy a Nyugat elszigetelési szándékát hatásosan ezzel parírozhatja ki – és hasznos lehet ennek gyakorlati oldalán, a szankciók kijátszásában is. Oroszország teljes mellszélességgel támogatja, hogy a BRICS teremtse meg a dollár (részleges) trónfosztásához szükséges, technikailag az euróhoz hasonló közös valutát, amelynek előkészületeit várhatóan elindítják az augusztusi BRICS csúcson.

A nagy vetélytárs, a nyugat számára India a leggyengébb láncszem. Új-Delhit kvázi-katonai, stratégiai együttműködés köti a Quad szervezetén keresztül (Amerika, Ausztrália, Japán és India) a nyugati világhoz. Az Egyesült Államok diplomáciai, egyéb erőfeszítésekkel igyekszik eltávolítani a világ legnépesebb országát a Kína (és Oroszország) dominálta BRICS-től.

Ez a szervezet adja ma a világ lakosságának több mint 40 százalékát. Gazdaságilag még elmarad globális lakosság-súlyától, a világ GDP-jének kevesebb mint egyharmadát generálja évente. Népszerűsége a harmadik világban, a „Globális Délen” (Global South), ahogy újabban nevezik őket – növekszik. A harmadik világ 19, zömmel befolyásos országai, köztük Szaúd-Arábia, Egyiptom és Törökország megkezdték a belépési folyamatot, amelyhez Algéria, Argentína és Irán már csatlakozott. Mexikó is jelezte érdeklődését. 

Hogy az eredeti BRICS-ötök és a hozzájuk csatlakozók beérik és talán elhagyják a fejlett államokat, nem kérdéses, hiszen a világgazdasági fejlődés egyik alaptörvényszerűségéről, az „S” nagybetű alakú, grafikusan kétdimenziósan sokszor ábrázolt növekedési modellről van szó. Azaz a kezdeti szakaszban (az „S” betű alsó, vízszintes, majd enyhén emelkedő részén), roppant alacsony egy főre jutó GDP-generálásnál a tempója alacsony. Aztán a növekedés felgyorsul (az „S” betű középső, meredeken felfelé ívelő szára), majd egy idő után – amikor az adott állam már közelíti a legfejlettebbek GDP-szintjét - az „S” betű felső szakaszába érve ismét lassul a növekedés tempója.

Erre a legjobb példák egyike Japán. A távol-keleti szigetország a második világháború után jutott el az „S” betű felívelő, középső szakaszába évi 8–12 százalékos növekedési rátát ért el. Aztán jött a lassulás a kilencvenes évektől, majd a zéró növekedést megközelítő jelenlegi szakasz. És a BRICS-tagok növekedési ütemátlaga legalább kétszerese a fejlett Nyugaténak (ez utóbbiba beleértve Japánt és Dél-Koreát).

A globalizáció eddig ismert gazdasági-politikai formációi fejlődésükben megtorpantak, egyre inkább érződnek az új folyamatok, amelyeknek az alapja a világ gazdasági-politikai (katonai) erőviszony-eltolódása, a kártyák újraosztása. Döntő szerepet játszanak a folyamatban Amerika–Kína–EU háromszög feszültségei – kisebb nagyobb mértékben a háromszög mindegyik csúcsa konfliktusban áll a másikkal, vagy a másik kettővel. Mindehhez jön a nukleáris szuperhatalom, a gazdasági középhatalom, a politikai kitaszított Oroszország, amely tényleges gazdasági súlyánál lényegesen nagyobb szerepet játszik a globális folyamatokban.