Meglehetősen drámai helyzetet teremtett a mesterséges intelligencia (MI) térnyerése az utóbbi hetekben, egyre többünket kerülget a félelem, ahogy mind hosszabbra nyúlik azoknak az MI-alkalmazásoknak a listája, amelyek állítólag képesek az emberi munkavégzést helyettesíteni.
Egyes programok minden irányítás nélkül készítenek illusztrációs képeket, könyvborítókat vagy plakátokat, míg mások valós időben elemzik és fordítják le a pénzügyi híreket, sőt a konzekvenciát is levonva, befektetési tippet is adhatnak.
Ha pedig valaki a kutyájára kötne felelősségbiztosítást Németországban, csak fel kell töltenie róla egy fotót a weboldalra, és a mesterséges intelligencia már küldi is a havi díjról szóló értesítést, mindenfajta emberi közreműködés nélkül.
Mivel az ilyen és ehhez hasonló alkalmazások fejlesztése már meg is kezdődött, nem csoda, hogy sokan az összes közösségi oldalt telekürtölték a hírrel: munkahelyek milliói szűnhetnek meg.
A McKinsey Global Institute tanácsadó cég agytrösztje szerint a mai munkahelyek 60-70 százaléka elméletileg automatizálható, és az MI-technológiák a világgazdaság termelékenységét évi 2600–4400 milliárd dollárral növelhetik.
A Goldman Sachs márciusi jelentése pedig azt írja, hogy a mesterséges intelligencia 300 millió teljes munkaidős állást válthat ki, illetve az Egyesült Államokban és Európában adódó munkafeladatok mintegy negyedét végezheti el.
Megváltás vagy fenyegetés a mesterséges intelligencia?
A stuttgarti Fraunhofer Intézet (Fraunhofer Institute for Industrial Engineering) kilenc kutatóból álló csoportja azt állítja, hogy az MI nem jelent automatikusan sem megváltást, sem fenyegetést a munkavállalók számára – derül ki az intézet által a német Handelsblatt üzleti napilapnak összeállított exkluzív tanulmányból.
A kutatók több foglalkozást megvizsgáltak a tanártól a munkaerő-toborzón át a várostervező mérnökig, mindegyik esetén becslést adva az MI szerepére a következő 5 évben.
Két kategória mentén jellemezték az egyes szakmákat. Egyrészt arra voltak kíváncsiak, milyen mértékben alakítja át a mesterséges intelligencia az egyes hivatásokat, másrészt arra is kitérnek, hogyan alakul a munkaerő iránti kereslet az egyes területeken.
Fontos azonban, hogy a kutatócsoport előrejelzései csak becslések és a legkevésbé sem megdönthetetlenek.
A mesterséges intelligencia fejlődése és operatív felhasználása rendkívül dinamikus terület, ahol az előrejelzések bizonytalanok
– mondta Martin Braun kutatásvezető.
Emellett a csoport megpróbálja helyre tenni a nyilvánosságban keringő irreális várakozásokat is, hiszen nem egy olyan csodaszerről van szó, amely minden problémát megold, de az sem igaz, hogy a ChatGPT és társai az emberiséget a jövőben teljes tétlenségre kárhoztatnák.
Hasonló tapasztalatokról számolt be a Handelsblattnak Philipp York Martin, az egyebek között a BMW-nek, Porschénak, Adidasnak vagy a német labdarúgóligának dolgozó berlini Mutabor designügynökség kreatívigazgatója.
A cégnél alapvetően két olyan szakmai csoportot – grafikusokat és marketingeseket – foglalkoztatnak, amelyet a Fraunhofer Intézet tanulmánya kifejezetten a nagy átalakulás előtt álló hivatások közé sorol.
A mesterséges intelligencia már megszabadította a Mutabor tervezőit az ötletek időigényes vizualizálásától. Például ha egy textilipari vállalat egy új táskát akar piacra dobni, és ehhez marketingstratégiát akar, a szakembereknek nem kell többé bonyolult fotómontázsok létrehozásával tölteniük az idejüket.
Ehelyett már a legelső találkozón meg tudják mutatni, hogyan nézne ki a táska bizonyos típusú modelleken.
Ennek ellenére az ügynökség munkaerőigénye a grafikai tervezés és a marketing területén is növekszik.
A Mutabor most többek között olyan mérnököket keres, akik megfelelő parancsokat tudnak adni a mesterséges intelligenciának, hogy az optimális eredményeket szállítson. A hirdetés szerint az ideális jelöltnek értenie kell a ChatGPT-féle nyelvi modellekhez és a természetes nyelvi feldolgozáshoz, vagyis a számítógépek és az emberek egymás közti kommunikációjához, mégpedig a lehető legtermészetesebb nyelven.
A cég szerint az állásajánlatra jelentkeztek már dizájnért lelkesedő szoftverszakértők és a technológia iránt érdeklődő dizájnerek is.
Sötét jövőképek helyett inkább az árnyalt megközelítés vezethet célra
Látni kell a mesterséges intelligencia előnyeit és kockázatait is – vallja Georg von Richthofen, a berlini Humboldt Intézetben a mesterséges intelligencia kutatására szakosodott tudós.
Szerint a bénító félelem és a parttalan optimizmus helyett jobban tesszük, ha más kérdésekre fókuszálunk. Azon kell elgondolkodni, hogy miként használhatják fel a vállalatok az MI-t úgy, hogy az a munkavállalóik érdekét szolgálja, illetve milyen kiegészítő képesítéseknek van értelme az egyes szakmákban.
A legfontosabb pedig talán az, hogy ki vállalja a felelősséget azokért a termékekért vagy szolgáltatásokért, amelyek létrehozásában a mesterséges intelligencia számottevő mértékben részt vett, illetve az új technológia hogyan érinti általában a munkánk minőségét.
Az elméletből nem lesz szükségszerűen gyakorlat
Jóval szkeptikusabban látja a mesterséges intelligenciával kapcsolatos prognózisokat Britta Matthes, a berlini egyetem szociológusa. Szerinte csak azért, mert valami elméletileg automatizálható, még nem lesz szükségszerűen az.
A különböző vállalatoknál, kiállításokon rengeteg terepgyakorlatot végző társadalomkutató három példával illusztrálta a Handelsblattnak, hogy mire is gondol.
Először is létezik egy kulturális probléma. Az, hogy a vállalatoknál alkalmazzák-e és milyen mértékben a mesterséges intelligenciát, kulturális kérdés is – hangsúlyozza Matthes, aki néhány hete szerzett ezzel kapcsolatban tapasztalatot egy nagyvállalatnál, amely önvezető targoncákat szerzett be.
Az extrém drága targoncák oldalt álltak, és nem használták őket a munkavállalók
– mondja.
Lehetséges, hogy az új technológia megijesztette a dolgozókat. Az első tanulság tehát, hogy a mesterséges intelligencia használata nemcsak a technikai fejlődésen múlik, hanem azon is, hogy a vezetés mennyire támogatja saját munkatársait a megújulásban.
A következő nehézség etikai természetű – folytatja a szociológus. Az adatalapú, automatizált döntéshozatali folyamatok nem automatikusan objektívek és igazságosak. Ezért kérdéses, hogy az MI-t néhány éven belül minden további nélkül lehet-e alkalmazni olyan érzékeny területeken, mint a személyzeti döntések.
A mesterséges intelligencia valószínűségekkel és már meglévő információkkal dolgozik, ezért bizonyos döntések meghozására képtelen.
Például a vezetői pozíciók betöltésénél az, hogy ki került korábban vezetői pozícióba, nem ad válasz arra, hogy erre ki a legalkalmasabb jelenleg vagy a jövőben.
Végül van egy gazdasági hatékonysági kérdés is, gazdaságilag ugyanis nem mindig kifizetődő az MI kifejlesztése és alkalmazása egy probléma megoldására – mondja a szakértő. Ahhoz, hogy a mesterséges intelligenciát értelmesen lehessen használni, általában nagy mennyiségű érvényes adatnak kell rendelkezésre állnia.
Ha például egy szélturbinákat üzemeltető energetikai vállalat tudni akarja, hogy mikor kell egy turbinában kicserélnie egy pótalkatrészt, akkor sok azonos turbináról kell beszereznie adatokat, ami nyilvánvalóan lehetetlen. Jobban jár tehát a cég, ha a mesterséges intelligencia fejlesztése helyett a gyártóhoz fordul válaszért.
Nem komplett hivatásokat, csupán részfeladatokat vált ki az új technológia
Az egyes munkakörökben foglalkoztatott emberek általában különböző feladatok sokaságát végzik, amelyek egy része automatizálható, vagy legalábbis az új technológiával felgyorsítható, míg mások nem.
Pontosan ez az a komplexitás, ami mások mellett két oxfordi kutatót is becsapott. Carl Benedikt Frey és Michael Osborne ugyanis 2013-ban arra jutott, hogy az összes amerikai munkavállaló felét a következő 10-20 évben számítógép által vezérelt gépek váltják fel. Nos, ez távolról sem valósult meg, a két tudósnak pedig nem kevés kritikával kellett szembesülnie.
Britta Matthes szerint az oxfordi robotikakutatók nem vették figyelembe, hogy nem komplett foglalkozásokat, hanem csupán résztevékenységeket tud átvenni az MI.
A foglalkoztatás összetétele azonban folyamatosan változik, új tevékenységek és munkakörök jelennek meg, miközben a korábbi szakmákkal szembeni követelményprofilok is megújulnak. Más szóval az automatizált tevékenységek egyre veszítenek jelentőségükből, míg a nem robotizálhatók fontosabbak lesznek, illetve újabb feladatok is megjelennek.
Minden rutintevékenységet elvisz az ördög, azaz az MI
Különösen a rutinszerű tevékenységek automatizálhatók – írja előrejelzésében a Fraunhofer Intézet. Az adóhivatali ügyintéző például nem veszíti el a munkáját csak azért, mert a jövőben a mesterséges intelligencia ellenőrzi a beérkezett adóbevallásokat és továbbítja a számítógépes rendszerbe, ehelyett a helyszíni adóellenőrzések során kell kommunikálnia az adófizetőkkel, és néha a felmerülő konfliktusokkal is meg kell küzdenie.
Ha tehát a rutinfeladatokat gépek végzik, a munkavállalóknak az összetettebb, szellemileg megterhelőbb feladatok maradnak, illetve a mesterséges intelligencia által végzett munka ellenőrzése.
„Azok a készségek, amelyek terén emberként előnyben vagyunk, egyre jelentősebbek lesznek” – mondja Georg von Richthofen.
Ezek közé tartozik a problémamegoldó és kommunikációs készség.
A mesterséges intelligenciának gyakran jobb ötletei vannak, mint az embereknek
Hasonló változással szembesült Kai Kaapke, aki az elmúlt másfél évben egy utazási irodánál MI-kollégájával együtt az utazási ajánlatok árazásán dolgozik.
A gép egyik feladata, hogy a német Tui utazási iroda ügyfeleinek vásárlói magatartása alapján számítsa ki az optimális viteldíjakat.
Kaapke szerint az intelligenciának gyakran más ötletei vannak, mint a csapatának, és néha jobbak is.
Ha az MI kedvezőbb árakat dob fel, elemezzük, hogy miért, és ezután módosíthatjuk az árképzési stratégiánkat. Ám szó sem lehet arról, hogy kontroll nélkül vegyük át a gép javaslatát.
A főnök az új beosztottokra is figyel
A mesterséges intelligencia beilleszkedése a vállalat kollektívába újfajta vezetést is szükségessé tesz; ahogy a McKinsey berlini irodavezetője írja áprilisban megjelent tanulmányában, a vezetők a jövőben nemcsak embereket fognak vezetni, hanem az embereket és azok kiterjesztését a mesterséges intelligencia révén.
A jó vezető tudniillik mindig tudja, hogy lehet kihozni a maximumot a csapatából. A jövőben ugyanilyen szemléletre lesz szükség a mesterséges intelligencia kompetenciái kapcsán is.
Tudni kell, melyik mesterséges intelligencia milyen helyzetben segít, hol kell egy új MI-t beszerezni, mert az jobb, vagy éppen melyik alkalmazás hasznosabb a munkavállalók számára, vagy melyik tanul gyorsabban és pontosabban.
