A generatív mesterséges intelligencia (MI) a társadalom minden részére hatással lehet, és új kihívás az internet szabályozásában is a terület szabályozásáért felelős kínai kibertér-felügyelet (CAC) igazgatója, Csuang Rongwen szerint, aki a digitális civilizációról szóló Nishan Dialogue on Digital Civilisation című rendezvényen beszélt. A hétfői esemény házigazdája a World Internet Conference ügynökség volt, amely Kína támogatásával népszerűsíti az állam nézeteit.

Robot,Working,At,Computer,Among,People.,Maschine,Typing,On,Keyboard
A generatív mesterséges intelligencia egyaránt veszélyes és előnyös a társadalomra.
Fotó: Shutterstock

Csuang kijelentette, hogy a mesterséges intelligencia segítheti a hagyományos iparágakat, ha azt megfelelően integrálják a gazdaságba. Ehhez nemzetközi együttműködést sürgetett a technológia kutatásában, fejlesztésében és a tehetséggondozásban. A vezérigazgató a helyi vállalkozásokat, a középiskolákat, valamint a kutatóintézeteket felszólította az együttműködésre. Ugyanakkor azt is elmondta, hogy a chatbotoknak megbízhatóknak és ellenőrizhetőnek kell lenniük. 

Kína kényes helyzetben van ugyanis az MI kapcsán, amit a kommunista vezetés egyrészt a jövő technológiájának tekint, másrészt attól tart, hogy a nép nem kívánt információkat is megtudhat. 

A rezsimet különösképpen az aggasztja, hogy a generatív MI-hez nagy nyelvi modelleket alkalmaznak, amik sok, köztük magánéleti adatokat tartalmaznak. Éppen ezért törekednek azok szigorú felügyeletére. 

Habár a Baidu és az Alibaba kísérleti jelleggel bevezetett ChatGPT-szerű szolgáltatásokat az ázsiai államban, a CAC még nem adott engedélyt generatív MI-termékre a milliárd internetfelhasználóból álló kínai piacon. Az ügynökség eddig 41 generatív MI-algoritmust regisztrált. Ezek biztonságosságát a CAC ellenőrzi az engedélyezés előtt – írta a South Chine Morning Post.

A mesterséges intelligencia veszélyeire az és az ENSZ főtitkára is felhívta a figyelmet, továbbá vállalatvezetők is kifejezték aggodalmukat annak nem kívánt hatásai miatt.

Mi a generatív mesterséges intelligencia?

A generatív mesterséges intelligencia az MI egy olyan típusa, amely képes létrehozni művészeti alkotásokat, képeket, videókat, hangokat, tudományos szövegeket, 3D-modelleket, sőt, még programozásra is alkalmas. Ezt úgy teszi, hogy a meglévő adatokból mintákat tanul, majd ezt a tudást felhasználva létrehoz új és egyedi adatokat. Az ilyen algoritmus valósághű, összetett tartalmakat állít elő, utánozva az emberi kreativitást. Ígértékes eszköz a gazdaságban, hasznát vehetik a játékiparban, a szórakoztatóiparban, a terméktervezésben és az egészségügyben. Utóbbiban például segíthet a kutatásban, de orvosi leletek kiértékelésében is.

Melyek a leghíresebb programok?

Az első nagy hatású generatív mesterséges intelligenciát használó interaktív chatbotot az OpenAI jelentette meg a Microsoft támogatásával tavaly ősszel. A ChatGPT nevű társalgási robot összetett kérdésekre és problémákra írott válaszokat ad. A  program a cég leggyakrabban használt eszköze lett. Mivel magánembereknek ingyenes, már 100 millió felhasználója van. Az algoritmus képes folyékony beszélgetésre, kreatív írásra, nyelvi fordításra és javaslattételre.

A GPT-4 az OpenAI nagy nyelvi modelljének legújabb verziója, amely százezer milliárd adattal a háttérben állít elő új tartalmat. Képi és szöveges parancsot egyaránt fogad, de csak szöveggel válaszol.

Az AlphaCode az egyik legjelentősebb problémamegoldó algoritmus, amely több programozási nyelven, úgymint a Python és a C++, képes megoldást nyújtani. A Deep Mind szoftverje 41,4 milliárd adattal többet tartalmaz, mint a legtöbb nyelvi modell, például az OpenAI Codex. Az AlphaCode képes az emberi programozókhoz hasonlóan összetett problémákat megoldani.

A Bard a Google chatbotja és tartalomgeneráló eszköze, lényegében az OpenAI ChatGPT megfelelője. Jelenleg kísérleti fázisban van és korlátozottan elérhető az Egyesült Államokban, illetve az Egyesült Királyságban, ám a képességei gyorsan bővülnek.