Ellentmondásos képet festenek a statisztikák a spanyol munkaerőpiacról: az elmúlt hónapokban 15 éves mélypontra zuhant az állástalanok száma, a munkanélküliségi ráta mégis itt a legmagasabb az Európai Unióban.
Fotó: Shutterstock
A statisztikai hivatal, az INE adatai szerint a foglalkoztatottak száma a második negyedévben 604 ezerrel nőtt, és először haladta meg a 21 milliót a 47,2 millió lakosú országban. A munkanélküliségi ráta azonban 2023 második negyedévében így is 11,6 százalékos volt – messze meghaladva az eurózóna 6,4 százalékos és az EU 5,9 százalékos átlagát.
A fejlődés azonban így is vitathatatlan, hiszen a munkanélküliek aránya 2020 harmadik negyedévében még 16,26 százalék volt, és az idei év első három hónapjában is 13,26 százalék. A magas bázis magyarázza, hogy miért áll ennyire rosszul Spanyolország a többi 26 uniós tagállamhoz képest, annak ellenére, hogy itt nő a leginkább a foglalkoztatottság.
Az elmúlt negyven évben, amikor a spanyol gazdaság gyengélkedett, az egekbe ugrott a munkanélküliség. A munkanélküliségi rátát tekintve hat éve még kolosszális volt a különbség Spanyolország és a többi európai ország között. Ez a szakadék fokozatosan csökken, mivel a talpra állás időszakában több munkahely jött létre, mint más európai országokban
– hangsúlyozta Raymond Torres, a Funcas kutatóintézet nemzetközi gazdaságért felelős igazgatója.
A javulás ellenére a magas munkanélküliség megnehezíti azoknak a dolgát, akik elveszítették az állásukat, és próbálnak visszatérni a munkaerőpiacra. Ezt jól mutatja, hogy a tartósan állástalanok száma eléri a 6,2 százalékot, ami 1 százalékponttal magasabb a 2020-as adathoz képest. Az összes regisztrált munkanélküli száma öt hónapja fokozatosan, június végére 2,68 millióra csökkent, ami a legalacsonyabb 2088 augusztusa óta. Időbe telik állást találni.
A cégek alacsony béreket fizetnek ahhoz képest, hogy milyen kötelezettségeket várnak el, és a lakbérek nagyon magasak az olyan nagyvárosokban, mint Madrid vagy Barcelona
– panaszkodott az Euronewsnak a 36 éves Francisco Gómez, aki 2018 óta dolgozott ügyvédként a katalán fővárosban, és elbocsátották, miután előléptetést kért. Április óta nem talál új munkahelyet.
Fotó: Shutterstock
Spanyolország mögött Görögország áll a sorban, ahol a munkanélküliek aránya 11,1 százalék, majd Svédország (7,9 százalék) és Litvánia következik (7,5 százalék) az Eurostat adatai szerint. Mindhárman messze elmaradnak a legjobbaktól, Máltától és Lengyelországtól (2,6 százalék), de még Hollandiától is (3,5 százalék).
Nem hiszem, hogy valamiféle átokról lenne szó, vagy hogy Spanyolország örökre ilyen magas munkanélküliségre lenne ítélve
– hangsúlyozta Torres, aki szerint a két éve elfogadott munkaügyi reform idővel segít majd közelíteni a többi uniós ország szintjéhez.
Az első jelek őt igazolják. A reformmal kockázatot vállalt a korábbi, jelenleg ügyvezető szocialista kormány, de a hazardírozás kifizetődött, mert egy év alatt 30 százalékkal esett a határozott időtartamú szerződéssel foglalkoztatottak, és megugrott az állandó jelleggel felvett dolgozók száma.
Fotó: Shutterstock
A szakértő szerint azért van még teendő bőven, a két legnagyobb kihívás a magas fiatalkori munkanélküliség és a segítségnyújtás az elbocsátott dolgozó és a munkáltató számára a leépítésből eredő pszichológiai, szociális, jogi hatások feldolgozásában és az álláskeresésben.
Jelenleg 27,4 százalékos a munkanélküliség a 25 év alattiak körében, amivel Spanyolország szintén élen áll az EU-ban Svédország (24,9 százalék) és Görögország (23,6 százalék) előtt, bár a helyzet sokat javult tavaly óta, amikor ez az arány még 32,2 százalék volt.
Ennek részben az az oka, hogy Torres szerint a spanyol oktatási rendszer nincs eléggé összefonódva a munkaerőpiaccal, ráadásul sokkal magasabb az iskolából kimaradók aránya, mint az északabbra lévő uniós tagállamokban, például Németországban.
