Már szerdán landolhat az indiai Csandraján–3 holdszonda az égitest déli pólusán. Ez nem újdonság, nagy a rivalizálás az országok között, hogy ki tud hamarabb eszközt küldeni az eddig feltérképezetlen részre. Korábban a japán Hakuto–R M1 magánűrszonda tett sikertelen leszállási kísérletet az Atlas-kráternél, míg tegnap az orosz Luna–25 a felszínbe csapódott, miután sikertelenül végződött egy a Hold déli pólusának közelében való leszállást előkészítő pályamódosító manővere. Az orosz vállalat azt közölte, hogy az előzetes elemzés eredményei szerint az impulzus tényleges paramétereinek a számítottaktól való eltérése miatt a Luna–25 űrhajó nem a kiszámított pályára állt, és a Hold felszínével való ütközés következtében megszűnt létezni.
Fotó: AFP
Ellenben India egyelőre jól áll: július 11-én Indiai Űrkutatási Szervezet (ISRO) elindította harmadik misszióját a Holdra. A leszállóegységet és a holdjárót szállító LVM3 hordozórakéta a déli Andra Prades államban található Sriharikota űrkikötőjéből indult útnak. A sikeres indítást indiaiak ezrei ünnepelték a helyszínen, és milliók a televízió előtt vagy a világhálón. Körülbelül tizenhat perccel később az ISRO küldetésirányítása bejelentette, hogy a rakétának sikerült pályára állítania a leszállóegységet.
A Csandraján–3 nevű küldetés fő célja, hogy augusztus 23-án biztonságos landolás után elhelyezze a leszállóegységet és a holdjárót a Hold déli pólusa közelében.
Eddig három ország – az Egyesült Államok, az egykori Szovjetunió és Kína – landolt leszállóegységgel a Hold felszínén, de egyikük sem a Hold déli pólusának közelében.
A misszió keretében egy kétméteres, hatkerekű leszállóegységet telepítenek a Holdra,
amely a tervek szerint két hétig lesz működőképes, és a holdjáró segítségével egy sor kísérletet végez el, adatokat szolgáltatva a holdi talaj és kőzetek tulajdonságairól, kémiai és elemi összetételéről – közölte Dzsitendra Szing tudományért és technológiáért felelős kormányzati illetékes.
India második, 140 millió dollárba kerülő Hold-misszióját 2019-ben indították, de a leszállóegység és a holdjáró landolás közben – vélhetőleg szoftverhiba miatt – megsemmisült. A Csandraján–1, India első Hold-missziója 2008-ban indult útnak, és nagy áttörést hozott az ország űriparában: az eszköz sikeresen a Hold körüli pályára állt, és sikeresen térképezte a felszínt, sőt vízre utaló jeleket is felfedezett a Holdon.
Bár a Csandraján–2 2019. július 22-én indult el saját rakétával a Hold felé, augusztus 20-án sikeresen pályára állt, szeptember 6-án egy sikertelen landolás kísérletet követően a felszínbe csapódott.
Ez azonban nem szegte az Újdelhi-központú ISRO-csapat kedvét: napokban belül kiderül, hogy India előnybe tud-e kerülni a nagyhatalmak között a nemzetközi űrversenyben.
