A volumene három éve nem látott mértékben csökkent júliusban éves szinten a holland Gazdaságpolitikai Elemző Iroda (CPB) hétfőn közzétett World Trade Monitor jelentése szerint.
A visszaesés mértéke 3,2 százalékot tett ki júliusban, a júniusi 2,4 százalékot jelző zsugorodás után. A legnagyobb termékexportőr Kína esetében 1,5 százalékos, az eurózóna esetében 2,5 százalékos, az Egyesült Államok esetében pedig 0,6 százalékos volt a visszaesés mértéke.
Mindez jelzi, hogy a járvány alatt megugró termékek iránti kereslet egyre inkább visszaesik a magas és a kezelése érdekében bevezetett magasabb kamatszintek, valamint a fogyasztás szolgáltatások felé tolódása miatt.
Ugyancsak erre utalnak az S&P Global által készített beszerzésimenedzser-indexek exportrendelésekről szóló adatai augusztusból és szeptemberből, az Egyesült Államokban, az eurózónában és Nagy-Britanniában egyaránt, ahogy a Drewry konténerszállítások költségét mutató indexe is.
Noha a fejlett gazdaságokban már nem igazán számítanak az elemzők további kamatemelésekre, a jegybankok jelezték, hogy a magas kamatszint tartós lehet, ami
főként az olyan termékek importját vetheti vissza, melyeket gyakran hitelből vásárolnak, mint például az autókét
– mondta a Financial Timesnak Ariane Curtis, a Capital Economics közgazdásza.
Legutóbbi gazdasági előrejelzésében az OECD kiemelte a kereskedelmi korlátozások szaporodását is 2018 óta. A termékek keresletének visszaesésével párhuzamosan azok gyártása is csökkent a CPB szerint, a holland intézet szerint a globális ipari termelés terén 0,1 százalék volt a zsugorodás, havi alapon. Különösen a Japán, az európai és a brit kibocsátás mérséklődött, miközben az amerikai 0,7 százalékkal bővült.
