Ausztriában hagyományosan magas a lakásbérlők aránya a lakástulajdonosokhoz képest, sőt, az egyik legmagasabb az Európai Unióban. A fejlett gazdaságban a szociális és önkormányzati lakóingatlanok bérleti díja sokáig nyomott volt, ezért vonzó alternatívát jelentettek az öröklakásokkal szemben.
Fotó: Shutterstock
Ausztriában a piacot szigorúan szabályozó törvényektől függő bérleti díjak akkor is védték a bentlakókat, amikor az égető lakáshiány miatt Európa-szerte jócskán megemelkedtek a lakhatási költségek. Mára azonban a megélhetési költségek az miatt jócskán megnövekedtek, olyannyira, hogy az osztrák kormány új intézkedéssel kénytelen kordában tartani a bérleti díjak emelkedését.
A következő három évben a lakóbérlemények mintegy háromnegyedének bérleti díja éves szinten legfeljebb 5 százalékkal emelkedhet
– derült ki Karl Nehammer kancellár tájékoztatójából. Az osztrák kormány ezzel támogatná a lakásbérlők megélhetését és az infláció letörését.
A kancellár tájékoztatása szerint, miután az infláció túllép egy küszöböt, az eddigi rendszerben a bérleti díjak automatikusan emelkedtek. Eddig a szociális lakások egy részének kétévente átlagosan 15 százalékkal nőtt a bérleti díja, míg ezt a magánbérleményeknél a piac határozta meg. Az utóbbinál a jövőben is ennek alapján alakul a tarifa.
A mostani bejelentés a sokadik az osztrák kormány megélhetési költségek leszorítását célzó intézkedései körében. Korábban már befagyasztották az autópályadíjakat és az éves vonatbérletek árát, az energiavállalatokra kivetett extraprofitadó határát pedig lejjebb szállították. Tavaly tavasszal az infláció motorja az energiaárak növekedése volt.
Habár az ellenzéki pártok elégedetlenek, a jövőre esedékes parlamenti választások előtti szavazatszerzési kampányfogással vádolják a kormányt, és rendkívüli parlamenti ülést indítványoztak, a politikai vezetés lépése enyhítheti a koalíciós kormányra nehezedő egyre erősebb lakossági nyomást. Pedig Bécsben már így is több ezer új lakás, köztük városi szociális bérlemény épült az elmúlt évtizedben – írta a Bloomberg.
A lakáshiány Európában nem új keletű jelenség, Magyarországon és máshol is kevesebb a keresleti igénynél a lakóingatlan. A helyzet miatt az árak elszabadultak, és a lakosság a kormányok segítségét kéri. A politikai beavatkozás azonban visszaüthet, például Németországban – ahol szintén korlátozták korábban a bérleti díjakat – azt eredményezte, hogy kevesebb új lakást építettek, a berlini lakbérsapka elrendelését pedig később érvénytelenítette az alkotmánybíróság.
Európai lakásárak: nem állunk rosszul régiós szintenAz Európai Unióban a városok közül Párizsban és Münchenben a legdrágábbak az új lakások. Tavaly a korábbi években tapasztalt drágulás lendülete több európai országban is megtört, és éves összevetésben az új lakások ára Dániában és az Egyesült Királyságban is csökkent. |
