Néhány napja a Vonovia, a legnagyobb német ingatlanfejlesztő jelentette be, hogy nem kezd új projektekbe az idén – ezzel különösen Berlin és Drezda lesz érintett –, most a drezdai Baywobau közölte, hogy csak 65 apartman készül el a Saalhausener utcára tervezett 169-ből a Vadrózsa Terasz projekt keretében, egy másik projektjükbe bele sem kezdenek.
A költségek egyszerűen úgy felszöktek, hogy lehetetlen lenne eladni az inglatlanokat – magyarázta Berndt Dietze, a Baywobau ügyvezető igazgatója a Handelsblattnak.
Csak akkor lenne gazdaságos, ha 5000 eurónál magasabb négyzetméteráron adnánk az apartmanokat
– mondta. Ez majdnem kétmillió forint négyzetméterenként.
Rekordlakáshiány felé
Gyakorlatilag minden területen problémák léptek fel, nemcsak az új építésekben, hanem az átépítésekben és a felújításokban, az állami beruházásoktól a lakásszövetkezeteken keresztül a magánépítőkig. A családi házak építése egytizedével esett vissza egy év alatt, amihez a gyermekes famíliák építési támogatásának megszüntetése is hozzájárulhatott – jegyezte meg a lap.
A Szocáldemokraták vezette közlekedésilámpa-koalíció évi 400 ezer lakás építését ígérte a hiány enyhítésére. Tavalyelőtt és tavaly 300 ezer sem volt, az idén pedig már látszik, hogy még kevesebb lesz.
Pedig a kereslet fokozódott és az új lakóterületekre sürgősen szükség lenne. Többek közt azért, mert a becslések szerint az Ukrajnából Németországba menekülők száma elérheti az 1,7 milliót az idén. Az Empirica Regio gazdasági és ingatlanadat szolgáltató számításai szerint csak emiatt 600 ezer új apartman kellene.
Az ingatlanspecialista Pestel Intézet szerint 2022 végén már 700 ezer lakás hiányzott, ami húsz év alatt a legnagyobb deficit, és
Németország a rekord felé tart.
Az intézet igazgatója, Matthias Günther a szövetségi és a tartományi kormányokat sürgeti, hogy állísanak fel egy 50 milliárd eurós speciális alapot a szociális lakások építésének finanszírozására.
Akár lesz alap, akár nem, ebből a kalamajkából nem lesz gyors kiút: az idén és jövőre biztos, hogy rossz marad a helyzet, hiszen az új projekteket eltervezni és végrehajtani éveket vehet igénybe, ráadásul bele sem kezdtek a munkába.
Minden megdrágult
A német átlagos éves infláció 8,7 százalék volt januárban, ezzel szemben az építőanyagok sokkal többet drágultak.
A Handelsblatt gyűjtése szerint a síküveg 49,3, a farostlemez 46, a rúdacél 40,4, a bitumen 38,5, a betonvas 38,1, a forgácslemez 33,4 százalékkal.
Az új projektjeit leállító Vonovia a profit hiányára mutatott rá. Ha az építési költség 5000 euró négyzetméterenként, az ilyen ingatlant csak 20 eurós négyzetméterárért érné meg kiadni. A Pestel Intézet számítása szerint magánfinanszírozással épült lakást négyzetméterenként kevesebb mint 16,5 euróért nem lehet bérbeadni. Ezzel szemben az átlagos bérletár Németországban 8,3, a nagyvárosi övezetekben 9,8 euró.
Nemcsak az anyagárak drágultak, hanem a piaci ingatlanhitelek is. Emellett egy éve az állami fejlesztési bank abbahagyta az energiahatékony épületek finanszírozását, mert nem volt pénz. Most megint kinyíltak a pénzcsapok, de csak magasabb energiabesorolású, tehát drágábban megépíthető lakásokra adnak belőle.
Az építők a kormányt bírálják, a kormány meg őket
A Lakásipar Központi Egyesületének (GdW) elnöke, Axel Gedaschko szerint a feltételek ilyen gyors romlására régen volt példa. A tekintetek az építőiparban a szövetségi kormány – konkrétan a szocáldemokrata építésügyi miniszter, Klara Geywitz – irányába fordulnak, de úgy tűnik, hiába.
Elképesztő, hogy a szövetségi kormány láthatóan még mindig nem ismerte fel a helyzet komolyságát
– mondta Gedaschko.
A Handelsblatt kérdésére a miniszter nem kívánt válaszolni, a sajtóosztálya ezt írta: „Gyorsítanunk kell a jóváhagyásokat, javítani a digitalizációt, és nagyobb uniformitást elérni az egyes államok épíései szabályaiban.” A tárcavezető ugyanakkor láthatóan az építőipart tartja inkompetensnek – írja a Handelsblatt.
Múlt héten a törvényhozásban Geywitz ezt mondta: „A Bundestag technológiafelmérési hivatala tanúsítja, hogy az építőiparban viszonylag alacsony a termelékenységjavítás és az innovációs aktivitás. Kérdezem önöket: tudnak-e másik iparágról, ahol a termelési technológia nem változott az elmúlt 15 évben?”
Ha már az építőanyagárak emelkednek, akkor legalább az építkezés folyamatát tegyék könnyebbé, hogy csökkenthetők legyenek a költségek – mondta Thomas Reimann, a frankfurti Alea Hoch- und Industriebau AG vezérigazgatója. A gyorsabb tervezési és engedélyezési eljárások mellett az építési szabályozást is egyszerűsíteni kellene – tette hozzá.
A német bürokrácia rengeteg bonyodalmat okoz az építőipar számára. Minden tartományban külön építési szabályzat van. A klasszikus példa, amit szoktak emlegetni: a balkonok minimális magasságára más az előírás a tartományokban, nem lehet ugyanazt az előre gyártási technológiát alkalmazni. Ellenpéldaként a Handelsblatt a franciákat és a hollandokat említi, ahol sokkal egyszerűbbek a szabályok és praktikusak az építőanyagok. Az elzászi Mulhouse-ban 1600 euróból kijön egy teraszos ház négyzetmétere.
