Olasz és magyar mintára extraprofitadót készül kivetni a pénzintézetekre az egyre nagyobb költségvetési hiány lefaragására, az állami bevételek növelésére kényszerülő román kormány. Marcel Bolos pénzügyminiszter szerint az intézkedés lehet az egyik eleme a Marcel Ciolacu vezette balliberális kabinet által tervezett, takarékossági intézkedéseket és adókedvezmények eltörlését előirányzó törvénycsomag-tervezetnek.
Az Olaszországban és Magyarországon már létező modell mintájára, valamint más uniós tagállamok által kivetett illetékekhez hasonlóan mi is ezt az utat követnénk, megadóztatva a bankok rendkívüli mértékű nyereségét. Erről a koalíció fog dönteni
– nyilatkozta a liberális tárcavezető hétfőn este egy bukaresti hírtelevízió stúdiójában. Bolos emlékeztetett, hogy az olasz kormány egyszeri, 40 százalékos különadót vet ki a bankok megemelt kamatlábakból származó nyereségére, és az így befolyó összeget a jelzáloghitelesek támogatására kívánja fordítani.
A bejelentés megtette a hatását,
kedden csökkenni kezdtek a bankok részvényei a bukaresti értéktőzsdén (BVB).
Délben a piacvezető Transilvania Bank értékpapírjai 2,52, a Román fejlesztési Bank (BRD) 3,15, míg a Patria Bank papírjai 4,19 százalékos esést jegyeztek. A pénzügyminiszter kedden visszatért a témára, és elmondta, 16 százalékos nyereségadóra, továbbá az üzleti forgalomra kivetett 1 százalékos illetékre gondoltak. Mintegy indoklásképp Bolos közölte, hogy augusztus végén a román államháztartási hiány 43 milliárd lejre (1 lej 77 forint) hízott, ami a 2,66 százalékát teszi ki.
A tárcavezető egyúttal megerősítette, hogy 1 százalékos különadóval készülnek sújtani a multinacionális társaságokat, ha a 16 százalékos társasági ennél az összegnél alacsonyabb. Az üzleti forgalomra kivetendő 1 százalékos illetéknek minimális profitadójellege lesz, és a veszteséges társaságokra is vonatkozik majd.
Tanulmányoztuk ezeknek a veszteségeknek az okát, azt, hogy számos nagy cég, elsősorban a multinacionális társaságok, több tízmilliárd lejes üzleti forgalom mellett miként könyvelnek el pénzügyi veszteséget. Erre nincs magyarázat
– szögezte le a román liberális pénzügyminiszter. Kedden került nyilvánosságra az is, hogy a román kormány 10 százalékos jövedelemadóval terhelné az államkötvények kamatából származó jövedelmeket.
A pénzintézetek esetében egyébként a kormánynak van mit lefölöznie, hiszen a
romániai bankok tavaly 25 százalékkal nagyobb nyereségre tettek szert, mint egy évvel korábban.
A Román Nemzeti Bank adatai szerint a pénzintézetek 2022-ben nettó 785,4 milliárd forintnak megfelelő profitot termeltek. A bankok tavalyi rekordprofitja számottevő mértékben meghaladja az egy évvel korábban, 2021-ben jegyzett 629 milliárd forintos szintet.
Bukarest azután látott neki a takarékossági intézkedéseket és adókedvezmények eltörlését előirányzó csomag kidolgozásának, hogy tarthatatlanná vált az idei költségvetési törvényben rögzített, a román össztermékhez mérten 4,4 százalékos államháztartási deficit teljesítése a tervezettől elmaradó bevételek miatt. Marcel Ciolacu szociáldemokrata miniszterelnök a múlt héten 5,5 százalékos GDP-arányos hiánycél elfogadtatása reményében tárgyalt az Európai Bizottság vezetőivel, de nem derült ki, eredménnyel járt-e. A kormányfő mindössze annyit szögezett le, hogy nem lehet szó a 19 százalékos forgalmi adó Brüsszel által szorgalmazott növeléséről.
Brüsszel rugalmasságát dicséri a luxusautókat adóztató román kormányfőA hiánycél növeléséről egyeztetett az Európai Bizottság elnökével a román kormányfő. Az Európai Bizottság rugalmasan kezeli Románia kérését, hogy emelje meg az idei költségvetési hiánycélját, ha a közkiadások csökkentését és az adóbevételek növelését célzó reformok megvalósulnak – mondta pénteken Marcel Ciolacu miniszterelnök. |
