Új acélvámokat tervez Brüsszel és Washington Kína ellen

Az Egyesült Államok és az egy olyan egyezményen dolgozik, amelyik új vámokkal sújtaná a kínai és más országokból érkező acéldömpingárut, és amelynek segítségével lezárhatnák a még Donald Trump elnöksége idején kirobbantott kereskedelmi konfliktust a két fél között ezen a területen.

A Bloomberg jól értesült forrásoktól úgy tudja, hogy az intézkedés elsősorban Kína ellen irányul, a büntetőtarifa mértékében még nem állapodtak meg, ahogyan abban sem, mely más államok ellen vethetik ezt be. A tervek szerint lehetőséget adnak majd másoknak is a csatlakozásra.

Az EU és az amerikai adminisztráció 2021 óta tárgyal egy olyan megállapodáson, amely garantálná a fenntartható acél- és alumíniumgyártást, és új korszakot nyitna a két fél között. Még mindig érvényben vannak ugyanis a Trump által még 2018-ban az uniós acéltermékekre is kivetett, 25 százalékos importvámok, valamint a válaszképpen meghozott hasonló brüsszeli intézkedések.

A büntetővámokat ugyan két éve ideiglenesen felfüggesztették, de idén október 31-ig szabtak határidőt a vita végleges rendezésére, vagy legalább a tűzszünet meghosszabbítására. Ezt követően automatikusan visszatérnének a Trump-korszak vámjai és az uniós megtorló intézkedések a több mint 10 milliárd dollárnyi exportra.

Az egyik forrás szerint az újabb megállapodás is valószínűleg csak átmeneti lesz, mert nem fog kitérni minden vitás kérdésre, például arra, hogyan adóztassák a túl magas szén-dioxid-kibocsátással előállított importot.

Az Egyesült Államok kereskedelmi képviselőjének irodája nem kommentálta a hírügynökség értesülését, az EU egyik szóvivője pedig csak azzal reagált: mind a két fél elkötelezett amellett, hogy megoldást találjon a megszabott határidőig. Bármiféle egyezménynek összhangban kell lennie a két fél nemzetközi kötelezettségeivel, vagyis meg kell felelnie többek között a Világkereskedelmi Szervezet (WTO) szabályainak – tette hozzá.

Valdis Dombrovskis kereskedelmi biztos, az Európai Bizottság ügyvezető elnöke a héten meggyőződését fejezte ki, hogy valamiféle megállapodás elérhető a határidő lejárta előtt. Az európai fémimportot célzó, meglévő kvótamegállapodások addig is érvényben maradnak, annak ellenére, hogy Brüsszel a korlátozások megszüntetését szorgalmazta.

A megállapodás részeként az Egyesült Államok közös vámokat javasolt a „piszkos”, vagyis magas szén-dioxid-kibocsátással előállított acélra és a globális túltermelés ellen – ez utóbbi nyilvánvalóan Kínát célozza, amely a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) adatai szerint messze a világ legnagyobb acéltermelője, a globális nyersacélgyártás több mint felét adja.

és olyan hazai rendszer sem, amely a saját vállalataikra vonatkozna. Az egyik ideiglenes megoldás így az lehet, hogy politikai egyezségre jutnak az alapelvekről, amelyeket majd később vezetnek be. Az EU attól tart, hogy bármilyen közös fellépés önkényesnek és a nemzetközi kereskedelmi szabályokkal ellentétesnek minősülhet, ami Brüsszel számára átléphetetlen vörös vonal.

A 27-ek ráadásul már rendelkeznek ilyen eszközökkel, mégpedig a belső kereskedelmi rendszer és a szén-dioxid-kibocsátás határkiigazítási mechanizmusa révén, amely egyenértékű árat vet ki a tömbön kívül előállított szén-dioxid-intenzív termékekre.

Az Egyesült Államokban még vizsgálják az acél- és alumíniumipar kibocsátását, míg az EU azon dolgozik, hogy meghatározza, mely harmadik országok rendszerei tekinthetők egyenértékűnek a sajátjával. A két folyamat hosszabb távon potenciálisan a két partner intézkedései közötti nagyobb harmonizációhoz vezethet, de egyik sem zárul le ősszel.

Joe Biden amerikai elnök és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke között október végére tervezett csúcstalálkozó előtt. Ezek az egyeztetések azonban a források szerint egyes amerikai követelések miatt elakadtak.

Az ásványkincsekről szóló megállapodásra azért van szükség, hogy az európai vállalatok hozzáférhessenek a Biden-féle inflációcsökkentő törvényben szereplő kedvezmények egy részéhez.